A szakember szerint a piaci szereplők egyelőre csak beárazták a tüntetéseket, ám ilyenkor a spekuláció is hajtja felfelé az olaj árát. Ha a megmozdulások átterjednének más, közel-keleti olajtermelő államokra, az komoly olajválságot okozna a világban – hangzott az interjúban.
A líbiai események ténylegesen hatottak most már a világ tőzsdéire és piacaira – a jövőben pedig ezeknek a kihatásoknak folytatódása várható – nyilatkozta a Közbeszédnek Sarkadi Szabó Kornél. Az egyiptomi zavargásoknál – lévén az ország nem jelentős olajkitermelő – úgy tűnt fel, hogy a piac megnyugszik. Líbiában viszont komoly olajkitermelés folyik, a világ termelésének nem kevesebb mint két százalékát adja az ország – emlékeztetett az elemző. Jelenleg közel 120 dollár a Brent hordónkénti ára, miközben a WTI nyersolaj is 100 dollár fölötti áron kel el.
Az olajellátás fizikai fenyegetettségén túl a szereplők attól is elkezdtek félni, hogy a tüntetéssorozat tovaterjed, mondjuk Szaúd-Arábiára, vagy Iránra – utóbbi estekben még komolyabb olajkiesés következhetne be – mutatott rá a szakértő.
A gond az, hogy a líbiai olaj nagyon jó minőségű, pótlása ezért költséges. Ha további közel-keleti olajtermelő államokra terjed ki a forradalom, akkor a világ olajtermelésének tíz-húsz százaléka is veszélybe kerülhet, ez pedig nagyon komoly olajválságot jelentene – nyilatkozta Sarkadi Szabó Kornél.
"Most ezt az amúgy is magas inflációt, áremelkedést a tüntetéshullám még jobban megspékeli" – érvelt az elemző. Sarkadi Szabó Kornél szerint - ha így maradnak az olajárak – a hatásokat legelőször az üzemanyagok árában fogjuk érezni idehaza. Emlékeztetett: a MOL-nál heti felülvizsgálás van életben, egy hónap alatt nagyon könnyen elérheti a négyszáz forintot a benzin literenkénti ára.
Mint arról beszámoltunk, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és Szaúd-Arábia ígéretet tett arra, hogy növelik a kínálatot azért, hogy fedezzék a kieséseket. Ez azonban nem enyhítette az olajpiacokon kialakult feszültséget. Az olajárak folyamatos emelkedése felnyomhatja az üzemanyagok és az élelmiszerek árát.
A Financial Times szerint eddig napi 350 ezer hordóval, azaz mintegy 22 százalékkal csökkent Líbia olajkitermelése. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint az ország napi 1,6 millió hordót termel ki békeidőben, ez megfelel Görögország teljes napi olajigényének.
Az IEA vezetője azzal próbálta megnyugtatni a piacokat, hogy közölte: becslésük szerint a fölösleges kapacitások bevetésével napi 4 millió hordó olajhoz juthat a világ egy éven át.
Gregory MacDonald olajipari elemző szerint azonban a kijelentés figyelmen kívül hagy pár tényt. Ezek egyike, hogy a nem-OPEC tagországok, amelyek a teljes kitermelés 60 százalékát adják, eddig is maximális sebességgel dolgoztak, esetükben nincs lehetőség a kitermelés további növelésére. Az elemző felhívja a figyelmet arra, hogy az OPEC tagországok tekintetében mért tartaléknak csak az a kapacitás tekinthető, amelyet azonnal be lehet vetni, ez pedig jóval kisebb, mint amit a számok sejteni engednek. MacDonald számítása szerint az OPEC-készlet mindössze 57,5 napnyi olajat tartalmaz.
