Az országos felmérést megelőző egy hétben a magyar internetezők többsége a legnagyobb magyar közösségi oldalt, az iWiW-et látogatta (71 százalék). A két vezető hírportál közül az Origot a megkérdezettek közel 60, az Indexet 40 százaléka olvasta. A hazai pályán gyors karriert befutó Facebookon a netezők 42, a Vaterán 39 százaléka járt.
Az elmúlt egy évben 13 százalékkal nőtt az internet hozzáféréssel rendelkezők aránya a 18 évesnél idősebbek körében, így napjainkban a magyarok közel 60 százaléka számára elérhető a világháló. Ugyanakkor közülük nem mindenki él ezzel a lehetőséggel: a hozzáféréssel rendelkezők csaknem egyötöde nem szokott a weben szörfölni.
Az aktív netpolgárok közel kilenctizede elsősorban hírolvasásra, tájékozódásra használja a hálót. Ezt követik a közösségi oldalak; a megkérdezettek háromnegyede alkalmanként vagy rendszeresen keresi fel ezeket a portálokat.
Hivatalos ügyintézésre (46 százalék), árukereső szájtok böngészésére (45 százalék) is sokan használják a webet. A népszerűségi lista élmezőnyébe tartozik az online vásárlás is: a válaszadók harmada szokott ilyen célból a világhálón böngészni.
A kutatás adataiból kitűnik, hogy az e-kereskedelemre nyitottak korábbi gyors ütemű növekedése az elmúlt másfél évben lelassult, számuk csak az internet penetráció növekedésével arányosan bővült. Ugyanakkor azok, akik vásárlási célból használják a világhálót, sokkal intenzívebben, magabiztosabban, több bizalommal teszik azt, mint korábban.
Az e-kereskedelmi piac folyamatos bővülése is ebbe az irányba mutat. Bár végleges adatok még nincsenek, Kis Gergely, a GKIeNET ügyvezetőjének elmondása alapján a 2008-ban még csak 60 milliárdos szektor 2010-ben várhatóan 135 milliárd forintos forgalmat bonyolított. Szintén ezt támasztja alá, hogy a már gyakorlott netes vásárlók több mint négyötöde úgy gondolja, a jövőben is használni fogja a webet ilyen célból, míg azok, akik nem éltek eddig ezzel a lehetőséggel, jóval kevésbé nyitottak. Utóbbiaknál ez az arány pusztán 5 százalék.
