Többek között ezt állapította meg a Québeci Egyetem most elkészült kutatása, amely 600 vezető véleményét összegezte. A menedzsmentkutatás során kanadai, francia, angol és lengyel vezetőket faggattak például arról is, milyen stressztüneteket észlelnek magukon leggyakrabban a vezetők. A válaszok nagyon szerteágazók voltak, a tipikus menedzserbetegségek közül legtöbben a derék- és hátfájást, a magas vérnyomást, a szív- és érrendszeri betegségeket, az elhízást említették. A megkérdezettek közül minden második jelezte, hogy alvásproblémával küszködik, tíz százalékuk valamilyen élvezeti szer használatát is bevallotta, s ugyanennyien panaszkodtak szexuális problémáról. Korántsem csak a megkérdezett országokban hasonló a helyzet, úgy tűnik, Magyarországon is gyakoriak ezek a frusztrációs tényezők. A lapunk által megkérdezett vezetők szerint is komoly gond a munkahelyi teljesítménykényszer, s bizony az álláskeresés, az egzisztencia megőrzése is sokaknak okoz szorongást.
Az a menedzser, aki szeretne munkahelyén bizonyítani, túlmunkát vállal, se éjjele, se nappala, mindig rohannia kell, egyik tárgyalást követi a másik, komoly döntéseket kell hoznia, nagy felelősség van rajta, egyre fáradtabb – mond el egy megszokott esetet Horváth Éva. A Jobserver Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: ha valami nem jól sikerül, a vezető dühössé, türelmetlenné válik. Egyre kimerültebben kerül este ágyba, álmatlanság gyötri. Ezek az életviteli sajátosságok gyakran függőséghez vezetnek. Ez irányulhat koffeinre, alkoholra, nikotinra, kényszeres vásárlásra, szerencsejátékokra. Ekkor már a test is jelez, betegségek alakulhatnak ki. Mire idáig eljut valaki, addigra már a környezete is tudja, súlyos és nehezen megoldható probléma merült fel. Sikerre mindenkinek szüksége van, de a siker hajszolása terén sem árt a mértékletesség – hívta fel a figyelmet Horváth Éva.
Nagy Andrea, a JAM blog egyik tulajdonosa kérdezte dr. Bagdy Emőke pszichológust a stresszről. Ebből kiderült, hogy a jólétünkhöz, a negatív stressz hatásainak elkerüléséhez szükség van a személyes szabadságunk megőrzésére, arra, hogy tudjuk, a munka világa nem korlátozza azt teljesen. Elegendő, ha egy kimerült vezetőre gondolunk, aki számára az igazi pihenés az, ha olyan helyen nyaralhat, ahol kizárt, hogy e-mailen vagy telefonon utolérjék. Jól ismerjük a paradoxont, mely szerint akkor tudunk jól teljesíteni a munkahelyünkön, ha van időnk és módunk feltöltődni, de ezt az időt a legtöbb esetben épp a munka foglalja le – mondta Bagdy Emőke.
Hozzátette: ugyanakkor ezt a töltekezést csak a privát életünkben kapjuk meg. Munkánk során nincs lehetőségünk megtapasztalni az egyedi és pótolhatatlan szerepet. Ha nincs lehetőségünk, hogy ezt az érzést megtapasztaljuk, sérül az önértékelésünk, és ez visszahat a munkánkra. Szembe kell néznünk azzal, hogy a szeretet az egyetlen olyan örömforrás, amely tartós és valódi feltöltődést jelent számunkra – húzta alá a pszichológus.
Milyen dolgok stresszelik manapság a magyar vállalatvezetőket?
Kelemen Attila,a Ben & Loch Lomond Kft.
ügyvezetője, partnere
Tapasztalatom szerint a magyar vezetők vergődnek a folyamatos teljesítménykényszernek való megfelelésben és annak végrehajtatásában, az állandó időzavart okozó működésben. Sokszor már az elvárások megfogalmazásakor látható, hogy ezek elérhetetlen célokat tartalmaznak. Egy vezetőnek azonban motiváltnak és motiválónak kell lenni, s ebből származik a második stresszfaktor: saját frusztrációját és esetleges demotiváltságát nem mutathatja a munkatársai előtt. Ezenkívül főleg a magyar leányvállalatok végrehajtói szerepéből származó frusztrációt emelném ki: a kreativitást, a stratégiai gondolkodást, az innovatív munkát megöli a túlszabályozott, központosított működés, a „látszatbevonás” ténye.
Patvaros Boglárka,
a GS1 Magyarország vezérigazgató-helyettese
Úgy vélem, a technológia és az információ gyorsabban fejlődik, mint ahogyan azt sokan – nem csak az idősebb vezetők – be tudnák fogadni. Ez frusztráló, főleg ha az adott vezető belegondol, mi mindenről marad(hat) le, ha nem használja ki, amit az eszközök nyújtanak, és/vagy arról, amit az információ másabb/gyorsabb áramlása kínál. Dupla stressz, ha a munkahelyi körülményei nincsenek összhangban a technológia fejlődésével, miközben ezt az üzletmenet megkívánná. „Klasszikus” probléma a munka-magánélet egyensúlyának a megtartása. Legyünk hatékonyabbak, termeljünk több profitot, s közben éljük meg a magánéletünket is színesen, intenzíven – ez így lehetetlen.
Vass Andrea,
a Coaching Team partnere
Kevésbé tervezhető a piaci környezet, több a bizonytalanság, és a korábban jól bevált mintáink nem működnek – ez elég ok a stresszre. Rugalmasságra és sokszor új kompetenciák kifejlesztésére van szükség. A vezetőkre nagyobb nyomás nehezedik, irreális elvárásoknak kell megfelelniük, és állandó készenléti állapotban vannak. Sok menedzser hiányos erőforrásokkal küzd a leépítések, megszorítások következtében. Fontos, hogy figyeljünk magunkra. Az ember legértékesebb vagyontárgya ugyanis saját maga. Ahogy Stephen R. Covey írja: ne felejtsük el időnként „megélezni a fűrészt”, törekedjünk a megfelelő energiaszint fenntartására.
a Ben & Loch Lomond Kft.
ügyvezetője, partnere
Tapasztalatom szerint a magyar vezetők vergődnek a folyamatos teljesítménykényszernek való megfelelésben és annak végrehajtatásában, az állandó időzavart okozó működésben. Sokszor már az elvárások megfogalmazásakor látható, hogy ezek elérhetetlen célokat tartalmaznak. Egy vezetőnek azonban motiváltnak és motiválónak kell lenni, s ebből származik a második stresszfaktor: saját frusztrációját és esetleges demotiváltságát nem mutathatja a munkatársai előtt. Ezenkívül főleg a magyar leányvállalatok végrehajtói szerepéből származó frusztrációt emelném ki: a kreativitást, a stratégiai gondolkodást, az innovatív munkát megöli a túlszabályozott, központosított működés, a „látszatbevonás” ténye.
Patvaros Boglárka,
a GS1 Magyarország vezérigazgató-helyettese
Úgy vélem, a technológia és az információ gyorsabban fejlődik, mint ahogyan azt sokan – nem csak az idősebb vezetők – be tudnák fogadni. Ez frusztráló, főleg ha az adott vezető belegondol, mi mindenről marad(hat) le, ha nem használja ki, amit az eszközök nyújtanak, és/vagy arról, amit az információ másabb/gyorsabb áramlása kínál. Dupla stressz, ha a munkahelyi körülményei nincsenek összhangban a technológia fejlődésével, miközben ezt az üzletmenet megkívánná. „Klasszikus” probléma a munka-magánélet egyensúlyának a megtartása. Legyünk hatékonyabbak, termeljünk több profitot, s közben éljük meg a magánéletünket is színesen, intenzíven – ez így lehetetlen.
Vass Andrea,
a Coaching Team partnere
Kevésbé tervezhető a piaci környezet, több a bizonytalanság, és a korábban jól bevált mintáink nem működnek – ez elég ok a stresszre. Rugalmasságra és sokszor új kompetenciák kifejlesztésére van szükség. A vezetőkre nagyobb nyomás nehezedik, irreális elvárásoknak kell megfelelniük, és állandó készenléti állapotban vannak. Sok menedzser hiányos erőforrásokkal küzd a leépítések, megszorítások következtében. Fontos, hogy figyeljünk magunkra. Az ember legértékesebb vagyontárgya ugyanis saját maga. Ahogy Stephen R. Covey írja: ne felejtsük el időnként „megélezni a fűrészt”, törekedjünk a megfelelő energiaszint fenntartására. -->
