Négy beavatkozási lehetőség áll rendelkezésünkre települési szinten ahhoz, hogy megoldjuk a jelenlegi energetikai helyzetéből adódó kihívásokat: a közösségi közlekedés, a víz- és szennyvízkezelés, az energiagazdálkodás és a létesítménygazdálkodás területén – mondta el Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár a Budapesti Műszaki Egyetem 2011. április 20-i Energikus Város konferenciáján, Budapesten.
Az államtitkár a hazai energetikai helyzetkép ismertetésekor kiemelte: vannak olyan területek, amiket feltétlenül fejleszteni kell, mivel az ország energiafüggősége meghaladja a 62%-ot, a földgázfelhasználás aránytalan túlsúlyban van, az erőműpark elöregedett, alacsony a megújuló energiaforrások kiaknázásának mértéke, az épületek többsége kifejezetten energiapazarló és hiányzik egy energetikai szempontok szerint is átgondolt közlekedés-fejlesztési jövőkép.
A legnagyobb energia-megtakarítás az épületeknél érhető el. A 4,3 milliós épületállománynak ugyan is a 70 százaléka felújításra szorul. Az egy négyzetméterre jutó felhasznált energia Magyarországon 250 kilowatt, míg Szlovákiában mindössze 130 kilowatt - ismertette az adatokat Bencsik János. Amennyiben a lakosság 30 százalékkal tudja mérsékelni az általa felhasznált energiát 2030-ig, úgy a nemzetgazdasági megtakarítás 22 százalék lesz.
Bencsik János a konferencia fő témájához kapcsolódva hangsúlyozta, hogy az Új Széchenyi Terv és a nemzeti energiastratégia a városi területek takarékosabb energiafelhasználásának elérését tűzte ki célul. Ezáltal fejlődnek Magyarország települései ún. „intelligens városokká” – tette hozzá. Ahhoz hogy településeink intelligens településekké váljanak három területen kell fejlesztéseket eszközölni: be kell vezetni az okos mérési technológiákat, ki kell építeni az okos hálózatokat és ki kell alakítani az „okos” közlekedés feltételeit és szükség van „okos” távfűtési rendszerekre is.
Az okos energiahálózatok kapcsán az államtitkár kiemelte: legnagyobb előnyük, hogy lehetővé teszi a szigetszerű, lokálisan elosztott, elsősorban megújuló alapú energiatermelés hatékony hálózatba kapcsolódását, ezzel utat nyit a településszintű energiatermelésnek, ezzel az energetikailag önfenntartó városfejlesztésnek. Az okos közlekedési módok elsősorban a közösségi közlekedés területén jelenthetnek megoldást az energetikai és károsanyag-kibocsátás okozta problémákra. Ezen a területen elsősorban az alternatív hajtásmódok fejlesztése és a közösségi, elővárosi közlekedés vonzóvá tétele a legfontosabb feladat a jövőben, amely feladatoknak kiemelt eszköze a megfelelően támogatott K+F tevékenység. A távhőhálózatok a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági hatások optimális egyensúlyának biztosításában játszhatnak jelentős szerepet, de ehhez folytatni kell a rendszerek kiépítését, a korábban létrehozott rendszereket pedig modernizálni kell – tájékoztatott Bencsik János.
Az államtitkár jó példaként említette a BÜKK-MAK LEADER vidékfejlesztési közösség MIKROVIRKA típusú „1 falu – 1 MW” programját, amelynek keretében 44 települési önkormányzat, egyházi jogi személy, civilszervezet, mikro- és kisvállalkozások összefogásával a a szélenergia, a vízenergia, a geotermia és a biomassza energetikai hasznosításán alapuló termelési – tárolási – elosztási integráció megvalósítása zajlik jelenleg is. A kezdeményezés mintegy 500 fő megélhetését biztosítja, miközben az érintett önkormányzatok számára is bevételt generál – hangsúlyozta a járulékos előnyöket az államtitkár.
