Fogász-ügy: "Ha kapnánk pénzt, egy idő után visszafizetnénk"

– Nem akármilyen esemény történt áprilisban. A miniszterelnök nemcsak elfogadta a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferenciára szóló meghívást, de együttműködési nyilatkozatot is aláírt önnel a fogászati turizmus vezető pozíciójának megtartása érdekében. Miért éppen ez az egészségügyi terület nyerte el Orbán Viktor elismerését?

– Erről a miniszterelnök urat kellene megkérdeznie. A kormány már az Új Széchenyi-tervben (ÚSZT) kitörési pontként jelölte meg az egészségipar fejlesztését, amelynek az orvosi szolgáltatásokon alapuló turizmus az egyik legfontosabb területe. Mintaértékű, ahogy az itt dolgozó mikro- és kisvállalkozások a saját erejükből 40 százalékos európai piaci részesedést értek el. Mondjon ehhez hasonló ágazatot! Az előző kormányzatok is egyeztettek már a szakma képviselőivel az esetleges támogatásról, de nem történt semmi.

– Talán mert állami pénzek nélkül is nagyon jól megy ez a szakma.

– Ez ma már nem így van. Igaz, a fogászati turizmus évente 60-70 milliárd forint bevétellel büszkélkedhet, de a pénz harmadát külföldi betegközvetítő cégek fölözik le. Olyanok, amelyek 1,5, 2, 5 millió forintos befektetéssel vesznek egy laptopot, két-három telefont, beülnek egy szuterénbe, és onnan toborozzák a pácienseket.

– Ez bizony ronthatja az országimázst.

– Nem csak azt. A külföldi betegközvetítők elviszik a magyar fogászatok bevételének 25-35 százalékát. Ezért sok fogászat vált veszteségessé. Egy orvosi praxis kiépítése 55-60 millió forint, ehhez jön még a praxist működtető két-három szakember bére. Ezt a pénz valahogy elő kell teremteni, de 30 százalékos mínusszal indítani minden munkanapot nehéz vállalás.

– Ezután az Orvosi Turizmus Irodáé (OTI) lenne a közvetítői díj. Mennyit kell majd önöknek fizetni?

– Terveink szerint a szolgáltatás díja induláskor a bruttó bevétel 15 százaléka lesz, de a forgalom növekedésével ez négy-öt év múlva 10,5 százalékra csökken. A különbözet a fogorvosnál marad.

– Hányan csatlakoztak a programjukhoz?

– Eddig 150-en a 350-400 külföldiekkel foglalkozó fogászat közül. A fogászati turizmus nálunk 2007-ben érte el a csúcsát. Olyan jól ment, hogy mindenki elkezdett hitelből fejleszteni. Aztán bekövetkezett a 2008-as pénzügyi válság, és az angol piacról dolgozó fogászok elvesztették a profitjukat. Ám nem mertek árat emelni, mert a betegek átpártoltak volna a lengyel fogászatokhoz. Inkább működési hiteleket vettek föl, de a bankok az addig fedezet nélküli hitelekhez csakhamar fedezetet kértek. Ez teremtette meg az ágazatfejlesztési program kidolgozásának igényét.

– A hitelválság más ágazatot is érintett.

– Igen, azonban csak kevés olyan van közöttük, amelyikben ekkora fejlesztési potenciál van, mint a fogászati turizmusban.

– Sok egészségügyi szakterület nyithatna még a külföld felé. Miért éppen önök a nyerők?

– A fogászati turizmus fejlesztésére kidolgozott program arról szól, hogy közel tízéves időtávot figyelembe véve nyereséges együttműködés alakulhat ki az állam, a magánszektor, a fogorvosi szakma és a turizmushoz kapcsolódó kiszolgáló ágazatok között, s ebből az egész ország profitálhat.

– Ugyanezt meg lehetne tenni mondjuk a szépészeti sebészettel.

– Célunk, hogy az orvosi turizmus fejlesztési program fogorvosokkal kialakított modelljét más területeken is alkalmazzuk, ha azok szakemberei ugyanilyen összefogást tudnak felmutatni. Lehetséges szakma még a reumatológia, az ortopédia és bizonyos szempontból az esztétikai sebészet.

– A konferenciájukat követő héten a kormány egymilliárd forintot csoportosított át a fogászati turizmus fejlesztésére a rendkívüli kormányzati intézkedés előirányzatából.

– A híresztelések ellenére sem az OTI, sem a felügyelőbizottság elnöke, Bátorfi Béla fogorvos, sem a hozzánk kötődő civilszervezetek nem kaptak egyetlen fillért sem a célzott pénzből. Ha ez ilyen egyszerűen menne, miért kellett volna nekem az elmúlt háromnegyed évben száznál több megbeszélésen érvelni, hogy elismerjék a fogászati turizmus fejlesztésének szükségességét? A program előkészítése 2009 októberében kezdődött azzal, hogy felmértük a fogászati turizmus piacát. Tisztában voltunk azzal, hogy csak egy megalapozott koncepció birtokában kereshetjük föl a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. Így kerülhetett be 2010-ben az ÚSZT vitairatának egészségipar fejlesztésével foglalkozó részébe a fogászati turizmus jövőjére kidolgozott program néhány eleme, amelyet a januárban meghirdetett ÚSZT-be is beemeltek.

– Ez utóbbiban 1100 milliárdot meghaladó pályázati források vannak, amelyek érinthetik önöket. Az OTI Zrt. illetve a Bátorfi doktorral tavaly nyáron közösen alapított Dental World Hungary Kft. készül a pályázatokra?

– Ha megfelelünk a pályázati feltételeknek, igen. De egy friss projektcég általában nem szokott megfelelni. Cégeink tavaly nyáron és ősszel alakultak, és tudtommal kétéves működés, két lezárt éves mérleg kell a pályázatok többségéhez. Mi a kockázati tőkére vagyunk optimalizálva.

– Nem reménykedik abban, hogy a kormány a kiemelt támogatásokra elkülönített pénzforrásból juttat önöknek is?

– Tárgyalunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, de arról nem tudok nyilatkozni, hogy bármiféle forrást kapnánk. Ha kapnánk állami pénzt, egy idő múlva azt is visszafizetnénk, mert nincs szükségünk ingyenkenyérre. Jelenleg az a gond, hogy a pénzügyi-hitelezési válság béklyóba kötötte a fogászatokat, de ha ezt a közvetítői jutalék felére-harmadára csökkentésével, a páciensek számának megduplázásával és a kapacitások jobb kihasználásával sikerülne feloldani, az egész ország jól járna.

– Programjukban szerepel, hogy öt-hét év múlva tőzsdére viszik a vállalkozásukat.

– Igen, ez a transzparens működés érdekében is fontos lenne.

– Hogyan sikerült megnyerni a hazai orvosi egyetemek neves személyiségeit a fogászati turisztika Professzori Tanácsába?

– Számukra perspektíva, hogy olyan szakmai munkában vesznek részt, amely történelmi jelentőségű a fogorvostudomány számára. Ilyen összefogás, ráadásul az állam segítő szándékával támogatva, még nem volt a fogászat történetében. Jelenleg a tanács minden tagja társadalmi munkában dolgozik, a fogászati turizmus fejlesztésének szakmai kereteit és a minőségbiztosítási rendszert ők dolgozzák ki. Magyarország, a fogorvosi szakma és a betegek érdeke az is, hogy a 15 millió forintért kiképzett fogorvosok kivándorlását megakadályozzuk, akik például Svédországban akár 8000 euróért tudnának elhelyezkedni.

– Mi haszna származik az önök munkájából az államnak?

– A fogorvosok itthon tartása mellett közös érdekünk az is, hogy az országban maradjon annak a 15-20 milliárd forintnak egy része, amelyet most a közvetítők kivisznek. Továbbá az, hogy a fogászati turizmus fejlesztésével rövidesen akár 80 vagy 150 ezer páciens jöhet az országba, és így csak az OTI által közvetített betegek szolgáltatásai után további négy-hat milliárd forint adó kerülhet be az államkasszába. Háromezer új munkahelyet teremtünk, ezer fogorvos itthon tartását célozzuk meg.

– Szerepel a terveik között, hogy a nyereségből visszacsorgatnak a közbiztosítói fogászati ellátásba?

– A választ a minőségbiztosítási és az akkreditációs rendszer fogja megmondani. De valljuk be: nem várható el egyetlen szervezőirodától sem, hogy külföldi beteget irányítson egy olyan orvoshoz, aki semmilyen idegen nyelvet nem beszél, és nem képzi folyamatosan magát és a munkatársait. Egyébként egy a közbiztosító által finanszírozott és némi magánbeteget ellátó orvos évente körülbelül 14-15 ezer dollárt „termel”, míg a külföldiekkel foglalkozó fogorvos 140-150 ezret.

– Az életrajzában olvastam, hogy a pécsi egyetemen végzett, azt követően pedig bejárta jóformán az egész világot. Hogyan kötött ki végül a fogászoknál?

– Keresztapámnak köszönhetően – aki a bécsi Mátyás pince egyik vezetője és a szakmában nagy legenda volt – már 14 évesen beleszerettem a gasztronómiába, majd a szállodaiparba, így már 23 éve a turizmussal is foglalkozom. 15 éve foglalkozom médiával és kommunikációval, 10 éve projektfejlesztéssel, de a zenekaraimmal háromszor körbeturnéztam már az országot. Azt gondolom, ez a tudás és tapasztalat jól működik egy csatornában. Több mint tíz évig dolgoztam az RTL Klubnak, egy műsorhoz kapcsolódva egy ausztráliai ösztöndíjat is elnyertem egy 2006-os cannes-i fesztiválon. De Horvátországban is forgattam közvetlenül a balkáni háború után, ott találkoztam a horvát származású, amerikai borásszal, Miljenko Grgichcsel, akivel Kaliforniában, Napa Valley-ben forgathattam egy dokumentumfilmet.

– Mondja, mit nem csinált maga eddig az életében?

– Ezen én is sokat gondolkodtam. De azért még van egypár dolog.

– Végezetül engedje meg, hogy mint a legautentikusabb személytől, öntől kérdezzem meg a különféle sajtóorgánumokban megjelent híreket: az ön vezetőtársa, Bátorfi Béla valóban az Orbán család fogorvosa?

– Bátorfi minden tudásáért, sikeréért keményen megdolgozott az elmúlt évtizedekben. Több olyan újítást dolgozott ki a 2000-es évek elején, amely később, a magyar fogászati turizmusban példátlan módon, külföldi betegek ezreit vonzotta az országba. Egyedülálló praxisműködési struktúrát fejlesztett ki a fogászati turizmusra. A miniszterelnök úrral kapcsolatos orvosi kérdésekben pedig szerintem a Miniszterelnökséget kell megkérdezni.

Budapesten született

Szakmai pályafutás:

1996–99 – televíziós szerkesztő

1999. február óta – D&B 2001 Show & Entertainment – igazgató

2000 óta – York Communication Kft. médiaügynökség – ügyvezető igazgató

2009–10 – Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program gazdaságfejlesztési program alapítója

2010. július óta – Dental World Hungary Kft. – tulajdonos

2010. augusztus óta – Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft., Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft. – tulajdonos

2010. szeptember óta – AdWorth Kft. – tulajdonos; Digital Board Networks Kft. – ügyvezető igazgató

2010. október óta – Orvosi Turizmus Iroda Zrt. – elnök-vezérigazgató

Budapesten született

Szakmai pályafutás:

1996–99 – televíziós szerkesztő

1999. február óta – D&B 2001 Show & Entertainment – igazgató

2000 óta – York Communication Kft. médiaügynökség – ügyvezető igazgató

2009–10 – Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program gazdaságfejlesztési program alapítója

2010. július óta – Dental World Hungary Kft. – tulajdonos

2010. augusztus óta – Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft., Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft. – tulajdonos

2010. szeptember óta – AdWorth Kft. – tulajdonos; Digital Board Networks Kft. – ügyvezető igazgató

2010. október óta – Orvosi Turizmus Iroda Zrt. – elnök-vezérigazgató Orbán fogorvosa újra praktizálhat Angliában Az angliai General Dental Council ( GDC) lezárta a magyar Orvosi Turizmus Iroda Zrt. felügyelő bizottsága elnökével, Bátorfi Béla fogszakorvossal szemben indított eljárását. A másodfokú határozat azonnali hatállyal visszaadta a magyar fogszakorvos, implantológus angliai engedélyét és megszüntette felfüggesztését - közölte az iroda sajtóirodája. -->