Kiegészítő EU-források
Az egy éve megalakult új kormány új egészségügyi programot tervezett meg. A Semmelweis-tervnél figyelembe kell venni az Új Széchenyi-terv operatív programokon átnyúló szemléletét és a Széll Kálmán-terv pénzügyi korlátait.
Az uniós keretek által biztosított támogatás kiegészíti a nemzeti intézkedéseket, a célkitűzéseket többéves programozási rendszer keretében kell megvalósítani. Ám azt tudomásul kell venni, hogy az EU-forrásoknál nincs lehetőség költségkiváltásra, az amortizáció pótlására, azok a fejlesztési célokat szolgálják. Lényeges az is, hogy a strukturális alapokból származó hozzájárulások nem helyettesítik a tagállam közkiadásait.
A főigazgató szerint jut pénz a Semmelweis-tervben megfogalmazott célok megvalósítására. Létrejön az Állami Egészségszervezési Központ és megalakulnak a nagytérségi igazgatóságok, egységes ágazati informatika jön létre, a szükségletalapú kapacitástervezés kerül a középpontba, népegészségügyi akciótervet dolgoznak ki, és jelentős átalakítási tervek készültek az ellátás minden szintjének, a sürgősségi, a járó- és a fekvőbeteg-ellátásnak az átalakítására.
Az uniós források felhasználásában új elemek kerültek elő. Köztük a szervezeti hatékonyság fejlesztése, a területi együttműködések kialakítása, amelyre 12 milliárd forint áll rendelkezésre, a program ez év második felétől indul. Megkezdődik a korábbi pilot jellegű szűrési programok országos kiterjesztése. Átfogó népegészségügyi és egészségfejlesztési kampányok indulnak, országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép-fejlesztésre kerül sor. Folytatódnak az ismétlődő innovációk. Ezek között képzési és foglalkoztatási támogatásokra lehet pályázni, ez lényegesen egyszerűbb lesz a korábbiaknál, de szigorúbb ellenőrzéssel jár. E célra közel 9 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok támogatására pedig 10 milliárd jut.
A struktúraváltáshoz kapcsolódóan módosított tartalommal folytatódik a kiskórházak, a struktúraváltás támogatása a fekvőbeteg-szakellátó intézményeknél.
A Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer is előtérbe kerül. Ennek keretében kiépülnek az új, intézményen belüli betegazonosítási rendszerek, a közhiteles nyilvántartások és ágazati portál, az intézményközi információs rendszerek, ezekre közel 10 milliárd forint forrás áll rendelkezésre.
Folytatódik a kórházi sürgősségi osztályok támogatása, e célra mintegy 4 milliárdot szánnak. Az onkológiahálózat kiépítésére, fejlesztésére pedig – ebben nincs benne az Országos Onkológiai Intézet, illetve Közép-Magyarország – pedig 7 milliárdos forrást különítettek el. Kiemelt továbbá a vérellátás és a mentés fejlesztése. Az egészségügy területén a rehabilitációs szolgáltatások javítása folytatódik, folyamatban van egy 13,51 milliárd forintos program. Számoltak a turisztikai szolgáltatások fejlesztésével is, ez jelentősen hozzájárulhat az ország gazdasági fejlődéséhez.
A beruházási projektek Achilles-sarka a közbeszerzés, amely nagyon megnehezítheti a projekt megvalósítását, a nem kellő előkészítés forrásvesztéssel is járhat. Elvárás a nyílt és széles körű verseny lehetőségének a biztosítása – tette hozzá Palicz Tamás. VG
Hozzászólások
Székely Tamás korábbi egészségügyi miniszter„A várólisták csökkentése érdekében szükség van többletforrások bevonására az egészségügyben. S kár az Egészségbiztosítási Alapot (EA) hibáztatni akkor a bevételek csökkenése miatt, amikor 18 százalékról 8-ra csökkentette a kormány a járulékok mértékét. Az EA adóbevételekből történő 600 milliárdos kipótlása nem kegy, hiszen egy százalék járulékcsökkenés 75 milliárddal kurtítja meg az EA-t, valamint az ellátás állampolgári jog.”
Kollár Lajos, a Magyar Klinikák Szövetségének alelnöke
„A négy orvostudományi egyetem finanszírozása 5–17 százalékkal csökkent az elmúlt években, pedig ők kénytelenek a területükön kívüli súlyos betegeket is fogadni, ezért állnak a progresszív ellátás szintjén. Az egyetemektől elvárt feladatok akkor teljesíthetők, ha azokhoz megfelelő pénzforrást rendelnek, ám most a munkájukkal köszönő viszonyban sincs a finanszírozásuk. A tervezett változtatások forrásbevonás nélkül nem oldhatók meg.”
Kellermayer Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egyetem professzora
„Történelmi pillanat van arra, hogy visszaállítsák a progresszív betegellátási rendszert, ennek jelei jól mutatkoznak a Semmelweis-tervben. Ám ahhoz, hogy egy jól működő egészségügy legyen, szükség van az orvosképző egyetemek önállóságának megteremtésére. Fontos, hogy az egészségügyi tárcához kerüljenek, s meg kell oldani a négy orvosegyetem önálló finanszírozását, hogy elláthassák az oktatási, kutatási és gyógyítási feladataikat.”
Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke
„Nem érezhető az a kormányígéret, hogy az egészségügy prioritást élvez a jelenlegi ciklusban. Arról volt szó, s a konvergenciaprogramban is az áll, hogy 2015-ig a mostani 4,4 százalékról 5,9-re növelik az ágazat GDP-részesedését. Ám ez elképzelhetetlen, ha 120 milliárd forinttal csökkentik az egészségbiztosító gyógyszerkasszáját. Ez továbbgyűrűzik a teljes rendszeren, így kevés az esély arra, hogy például csökkentsék a hosszú várólistákat.”
Zoltán György, a Fresenius szakmaitanácsadója
„Örvendetes, hogy 31 milliárdot meghaladó összeget szán a kormány az egészségturizmus fejlesztésére, sőt már arról is döntött, hogy a fogászati turizmusra egymilliárdot szán a költségvetés rendkívüli tartalékából, ám ezek a területek ma is viszonylag jól működnek. Fontos lenne a rossz helyzetben lévő gyógyító intézményrendszer konszolidációja, közte a sportegészségügy rendbetétele, amely mostohagyermeke lett az ágazatnak.”
„A várólisták csökkentése érdekében szükség van többletforrások bevonására az egészségügyben. S kár az Egészségbiztosítási Alapot (EA) hibáztatni akkor a bevételek csökkenése miatt, amikor 18 százalékról 8-ra csökkentette a kormány a járulékok mértékét. Az EA adóbevételekből történő 600 milliárdos kipótlása nem kegy, hiszen egy százalék járulékcsökkenés 75 milliárddal kurtítja meg az EA-t, valamint az ellátás állampolgári jog.”
Kollár Lajos, a Magyar Klinikák Szövetségének alelnöke
„A négy orvostudományi egyetem finanszírozása 5–17 százalékkal csökkent az elmúlt években, pedig ők kénytelenek a területükön kívüli súlyos betegeket is fogadni, ezért állnak a progresszív ellátás szintjén. Az egyetemektől elvárt feladatok akkor teljesíthetők, ha azokhoz megfelelő pénzforrást rendelnek, ám most a munkájukkal köszönő viszonyban sincs a finanszírozásuk. A tervezett változtatások forrásbevonás nélkül nem oldhatók meg.”
Kellermayer Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egyetem professzora
„Történelmi pillanat van arra, hogy visszaállítsák a progresszív betegellátási rendszert, ennek jelei jól mutatkoznak a Semmelweis-tervben. Ám ahhoz, hogy egy jól működő egészségügy legyen, szükség van az orvosképző egyetemek önállóságának megteremtésére. Fontos, hogy az egészségügyi tárcához kerüljenek, s meg kell oldani a négy orvosegyetem önálló finanszírozását, hogy elláthassák az oktatási, kutatási és gyógyítási feladataikat.”
Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke
„Nem érezhető az a kormányígéret, hogy az egészségügy prioritást élvez a jelenlegi ciklusban. Arról volt szó, s a konvergenciaprogramban is az áll, hogy 2015-ig a mostani 4,4 százalékról 5,9-re növelik az ágazat GDP-részesedését. Ám ez elképzelhetetlen, ha 120 milliárd forinttal csökkentik az egészségbiztosító gyógyszerkasszáját. Ez továbbgyűrűzik a teljes rendszeren, így kevés az esély arra, hogy például csökkentsék a hosszú várólistákat.”
Zoltán György, a Fresenius szakmaitanácsadója
„Örvendetes, hogy 31 milliárdot meghaladó összeget szán a kormány az egészségturizmus fejlesztésére, sőt már arról is döntött, hogy a fogászati turizmusra egymilliárdot szán a költségvetés rendkívüli tartalékából, ám ezek a területek ma is viszonylag jól működnek. Fontos lenne a rossz helyzetben lévő gyógyító intézményrendszer konszolidációja, közte a sportegészségügy rendbetétele, amely mostohagyermeke lett az ágazatnak.” Források (2011–13, milliárd forint)
Társadalmi infrastruktúra operatív program (ERFA): 77,35
Társadalmi megújulás operatív program (ESZA): 37,27
Regionális operatív programok ÚSZT-s egészségügyi fejlesztései: 21,20 (további részforrások turisztikai fejlesztések keretei között) Információk Az ÚSZT honlapja: http://ujszechenyiterv.gov.hu/
Az op-k, az akciótervek letölthetők a www.nfu.hu honlapról
Közreműködő szervezetek honlapjai:
www.esza.hu
www.vati.hu-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.