Globálisan kimagaslók a klímaváltozás korrupciós kockázatai, mivel új, egyelőre ellenőrizetlen pénzügyi piacokon és mechanizmusokon áramolnak keresztül az annak leküzdésére szánt összegek – derül ki a Transparency International hazánkban tegnap nyilvánosságra hozott Globális korrupciós jelentéséből. A tét nagyságát jelzi, hogy évente mintegy 250 milliárd dollárnyi közhasznú, az éghajlatváltozás enyhítését szolgáló megy át ilyen csatornákon.
Bár a dokumentum Magyarországra részletesen nem tér ki, korrupciós kockázatra hazánk esetében is hoz fel példát, méghozzá a szén-dioxid-kvóták kereskedelméből befolyt összegek felhasználását – mondta a Világgazdaságnak Tausz Péter, a Transparency International fejlesztési vezetője. Azt már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010. augusztusi vizsgálata is megállapította, hogy bár az egykori Gyurcsány-kormánynak 2008-ban 28,2 milliárd forint bevétele származott a hazai szén-dioxid-kvóták eladásából, ebből az ÁSZ 2010. márciusi ellenőrzéséig semmit sem költött el. A jövő nemzedék ombudsmanja, Fülöp Sándor által indított vizsgálat azt derítette ki, hogy a környezetvédelmi tárca már 2008-ban el akarta kezdeni a pénzek felhasználását, ezt azonban a Pénzügyminisztérium nem engedte, ugyanis a bevételekből a költségvetés egyensúlyát kívánta javítani. Ez áttételesen be is következett, hiszen bár a pénzből végül a panelprogramot finanszírozták, ennek következtében a büdzsében felszabadult az erre már elkülönített összeg. A szervezet a kvótakereskedelemből befolyó pénzek elköltésével kapcsolatos problémák orvoslására egy klímaalap felállítását javasolja, hogy a jövőben biztosítani lehessen a rendszer átláthatóságát. Ez év őszére pedig elkészíti a mostani jelentés magyar kiadását is, amely részletesen elemezni fogja az itthoni problémákat, és további konkrét javaslatokat fogalmaz majd meg a kormány számára.
Sefteltek a kvótákkal
Az unió tavaly áprilisban hagyta jóvá azt a szabályozást, amely megakadályozza, hogy egyszer már eladott szén-dioxid-kibocsátási kvótákat újra lehessen értékesíteni a piacon. A szigorításra azért volt szükség, mert egy korábban Magyarország által eladott szén-dioxid-kvóta újra megjelent a piacon. 2009 végén robbant ki egy másik, emissziós kvótákkal kapcsolatos botrány, amelynek során Belgiumban, Dániában és Franciaországban tartóztattak le azok adásvételére szakosodott bűnözőket. Utóbbiak az EU-tagállamok forgalmi adói közötti eltéréseket használták ki, és így több milliárdos kárt okoztak.A kvótakereskedelem lényege, hogy ha egy ország kevesebb szén-dioxidot bocsát ki a kiotói egyezményben megengedettnél, a felesleget eladhatja azon államoknak, amelyek többet szennyeznek a kvótájuknál.
A kvótakereskedelem lényege, hogy ha egy ország kevesebb szén-dioxidot bocsát ki a kiotói egyezményben megengedettnél, a felesleget eladhatja azon államoknak, amelyek többet szennyeznek a kvótájuknál. Jogellenes lobbi Az kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) a problémái rávilágítottak arra, hogy a piac jogellenes lobbitevékenysége miatt túl sok szén-dioxid-engedélyt adtak ki – állapítja meg a Globális korrupciós jelentés.
Eszerint az ETS révén 6-8 milliárd eurónyi nem várt profit realizálódhatott Európa négy legnagyobb energiaszolgáltatójánál.-->
