Jön a Nabucco-gáztárgyalás?
Lengyelország az EU soros elnökeként megkapta a felhatalmazást az Európai Bizottságtól, hogy lefolytassa a Nabuccóhoz kapcsolódó gázszerződés tárgyalásait – értesült a Gazeta Wyborcza. A lap szerint Varsó reméli, hogy a mandátum hivatalos megerősítése után szeptemberben megindulhatnak az egyeztetések két lehetséges szállítóval, Türkmenisztánnal és Azerbajdzsánnal.
A majdani cső túlsó végéről azonban kevésbé biztató hírek érkeznek. A fő szállítóként számon tartott Azerbajdzsán kifogásolta, hogy nem kapott példányt Törökországtól arról a június 8-án Törökországban aláírt projekttámogató megállapodásról, amelyet a majdani szállítási útvonalban érintett országok képviselői írtak alá, Azerbajdzsán viszont nem kért példányt a támogatói megállapodásból, mert „egy ilyen fellépés sértené a három érintett gázprojekt – Nabucco, Transz-Adria vezeték (TAP) és Törökország–Görögország– Olaszország Interkonnektor (ITGI) – közötti egyenlő bánásmód elvét” – közölte a Hürriyet Daily News című török lappal Elsad Naszirov, a Socar azeri állami olajtársaság alelnöke. Naszirov emlékeztetett, hogy még a szállításhoz elengedhetetlen azeri–török tranzitmegállapodás sem született meg. „Ha pedig úgy értelmezendő a támogatói megállapodás aláírása, hogy török részről az Azerbajdzsánból érkező gáz tranzitjának elindítását is jelenti, akkor miért nem írjuk alá a két másik projekt érdekében is a kétoldalú tranzitmegállapodásokat?” – kérdezte. Elsad Naszirov hangsúlyozta, hogy bár Oroszország megvenné az öszszes azeri gázt, országa nem akar egyetlen vevővel dolgozni, vagyis az orosz fél mellett exportálna Iránba és az Európai Unióba is.
A 3,3 ezer kilométer hosszúra tervezett Nabucco éves kapacitása 31 milliárd köbméter lenne. Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül hozná a Kaszpi-tenger környéki és a közép-ázsiai gázt. Korábbi becslések szerint a beruházás 7,9 milliárd euróba kerülne, de folyamatban van a költségek felülvizsgálata.
A nemrég ismét későbbre tolt projekt fő célja, hogy csökkenjen Európa függése az orosz gázszállításoktól.
E cél azonban elérhető a déli gázfolyosó más elemeivel, például a már említett TAP és ITGI vezetékekkel. Nem véletlen, hogy két hete a Nabucco-tag Bulgária közölte: nem vár tovább a Nabuccóra. Az azeri gáz importjára török partnerével 2014-re megépít egy gázvezetéket.
A déli gázfolyosó eleme az orosz hátterű, évi 63 milliárd köbméter kapacitásúra tervezett Déli Áramlat is. Ez a cső nem új forrást, hanem új szállítási irányt ígér, Ukrajna kikerülése miatt pedig nagyobb ellátásbiztonságot az európai vevőknek. Üzembe helyezésével Ukrajna komoly tranzitbevételektől esik el. Azon dolgozik tehát, hogy bebizonyítsa: saját gázrendszere is megbízható lesz.
Emlékezetes persze, hogy az ukrajnai gázszállítások 2009-as elakadásához nem elsősorban az ukrán vezetékrendszer rossz állapota, hanem árviták vezettek. A Déli Áramlat terveit sem a szállítási zavarokra reagálva jelentették be, hanem amikor erőre kapott a Nabucco előkészítése. Bár a Déli Áramlat előkészületei itt sem haladnak az eredeti lendülettel, a beruházáshoz közeli forrásból leszögezték lapunknak: „A Déli Áramlat fontos stratégiai projekt, amelyet a Gazprom vezetése ennek megfelelően is kezel.”
Indul az ukrán csőprojekt
Mikola Azarov miniszterelnök, Jurij Bojko energia- és szénipari miniszter, valamint a Naftogaz és az Ukrtranszgaz cég vezetőinek jelenlétében kedden indították el az Urengoj–Pomari–Ungvár vezeték felújítását. A gázszállítási útvonalak modernizálása révén Ukrajna meg kívánja védeni gáztranzitőri pozícióit az Északi Áramlat és a Déli Áramlat vezetékkel szemben. Az ukrán hírügynökség szerint a hét évig tartó projekt négy szakaszra fog oszlani. Az elsőben – három év alatt és 538,87 millió dollárból – a vezetékrendszer megbízhatóságát javítják fel a kompresszorállomások megfiatalításával és a hálózati veszteség csökkentésével. A tranzitra használt, 1160 kilométeres vezeték éves kapacitása 27,9 milliárd köbméter
