A változás azonban csak a mennyiségek részletesebb közlését teszi kötelezővé, az arányokét nem. A megállapodás értelmében nem lesz ugyanis kötelező az irányadó napi bevételi érték (INBÉ) néven és ajánlott napi bevitel (RDA) néven is ismert tájékoztatás a só-, zsír-, cukor- és energiatartalomról. A százalékos bontású kimutatás feltüntetése önkéntes lesz, igaz, a tagállamok az uniós szabályoknál szigorúbb szabályozással is élhetnek.
Továbbra is érvényben marad az új élelmiszerekre vonatkozó, még 1997-ben alkotott, elavult szabályozás. Eszerint a klónozott állatokból készült élelmiszert előzetes jóváhagyás után forgalomba lehet hozni az EU-ban.
Az allergén összetevők listáját a jövőben a csomagolatlan élelmiszerek, például a menzákon vagy éttermekben értékesített élelmiszerek, esetén is kötelező lesz feltüntetni. Ez jelenleg csak az előre csomagolt élelmiszerek esetén kötelező. Ezzel kapcsolatban a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy hogyan osztják meg ezeket az információkat a vásárlókkal.
Kötelező lesz feltüntetni a sertés-, bárány-, kecskehús és a szárnyasok eredetét is. Ez jelenleg a marhahús, méz, olívaolaj, friss zöldségek és gyümölcsök esetén, illetve olyankor kötelező, amikor ennek az információnak a hiánya félrevezető lehet – olvasható az Európai Parlament közleményében.
Az új szabályok szerint gondoskodni kell majd arról, hogy az élelmiszerek csomagolása, megjelenése ne adhasson okot a félreértésre. Szigorú szabályok gondoskodnak majd arról is, hogy a fogyasztókat ne lehessen félrevezetni különböző élelmiszer-utánzatokkal, például a tej felhasználása nélkül előállított "sajtszerű" termékekkel. A csomagolás elején, a márkanév mellett egyértelműen fel kell tüntetni, ha valamilyen összetevőt mással helyettesítenek.
Az EP a génmódosított növényekről is döntött ma. Lehetőséget kell adni a tagállamoknak, hogy dönthessenek a génmódosított növények termesztésének korlátozásáról vagy betiltásáról - javasolja a Parlament. A jogszabályjavaslatot 548 igen, 84 nem és 31 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők kedden Strasbourgban.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok nem hivatkozhatnának egészségügyi vagy környezetvédelmi okokra, csak más kifogásokat emelhetnének a génmódosított növények termesztése ellen. A Parlament szerint viszont a tagállami tilalmak csak akkor állhatnak szilárd jogi alapon az esetleges nemzetközi kereskedelmi jogi viták során, ha környezetvédelmi érvekre is támaszkodhatnak.
Ilyen érvek lehetnek például: a növényvédő szerekkel szembeni rezisztencia, a biológiai sokszínűség megőrzése vagy a megfelelő adatok hiánya azzal kapcsolatban, hogy a génmódosított növények termesztésének milyen negatív következményei lehetnek a környezetre. A képviselők szerint a tagállamoknak annak érdekében is intézkedéseket kell tenniük, hogy a génmódosított növények ne tudjanak behatolni a nem génkezelt növényi termesztést preferáló területekre. Ha ez mégis megtörténik, a felelősöknek anyagi felelősséget kell vállalniuk az okozott károkért.
