BUX 41,677.76
+0.49%
BUMIX 3,934.14
+0.89%
CETOP20 1,970.31
0.00%
OTP 9,956
-3.25%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,170
+1.30%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+6.22%
0.00%
0.00%
+0.41%
OTT1 149.2
0.00%
+2.53%
MOL 2,716
0.00%
0.00%
ALTEO 2,370
+0.85%
0.00%
+2.39%
EHEP 1,515
0.00%
0.00%
+0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
NUTEX 12.05
-0.41%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
0.00%
NAP 1,172
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Furcsa változás: Egyeseknek olcsóbb, másoknak drágább az áram

Egyes fogyasztóknak megdrágult az olcsóbbá vált villamos energia.

Együtt 10-12 milliárd forinttal nő a hazai áramfogyasztók kiadása az év második felében, holott a villamos energia előállítási költségei csökkentek – mutatott rá a hazai energia-nagyfogyasztókat tömörítő Ipenerg. A szervezet az áramtörvény július 1-jétől hatályos módosítására vezeti vissza az anomáliát, és „véletlen jogszabály-előkészítési hibát” sejt.

Ez év júliusától ugyanis úgy változott meg a villamos- és hőenergiát kapcsoltan termelő erőművek támogatási rendszere, hogy az áram árából kikerült az addig minden fogyasztó által megfizetett támogatás (KÁT), ugyanakkor bekerült a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj. Az Ipenerg úgy számol, hogy a végfogyasztói villamosenergia-áraknak a KÁT kiesése miatt kilowattóránként 1,7-1,9 forinttal kellett volna csökkenniük. Mivel az új díjelem nagysága 1,20 forint, a fogyasztók ellátásának költsége csak 0,5-0,7 forinttal esett.

Egyes vevők mégis többet fizetnek júliustól. Az történt, hogy 2010 végén, amikor megkötötték az idei, éves áramvásárlási szerződéseiket, még minden felhasználó számára kötelező volt KÁT-os, azaz támogatást tartalmazó, drágább áramot is venni az olcsóbb piaci mellett. Több nagyfogyasztó csomagban kért, kapott és fogadott el saját döntése alapján ajánlatot a kétféle villamos energiára, 2011 egészére. Ezt az árat tehát ki kell fizetniük, ezenfelül pedig júliustól azt a kilowattóránként 1,20 forintos többletet is, amely szabályozás módosulása miatt került bele az árba. Ez kerül az említett 10-12 milliárd forintba. Szeretnék tehát, hogy az időközben az árból eltűnt, de az általuk az érvényes szerződésük miatt mégis kényszerűen kifizetett KÁT-os felárat valahogy viszszakapják a kereskedőktől.

„A kereskedők a múlt év végén maguk is kockázatot vállaltak. Úgy adtak árajánlatot, hogy maguk sem tudták, hogyan alakul a KÁT, tehát az adott szabályozási környezetet és a nagykereskedelmi árak várható alakulására vonatkozó ismereteiket vették figyelembe” – közölte lapunkkal az egyik nagy villamosenergia-kereskedő társaság vezetője.

Ehhez hozzátehetjük, hogy mivel a múlt év végén mégiscsak sejthető volt a KÁT átalakulása, az óvatosabb vevők megtehették volna, hogy az évesnél rövidebb idejű szerződést kötnek. Zarándy Tamás, az Ipenerg projektvezetője nem így látja. „A jogszabályi környezet változása szerintünk nem sorolható a piaci körülmények, kockázatok közé” – válaszolt a Világgazdaságnak. Szerinte ezért ésszerűbb az esetet a vis maior kategóriába sorolni. Úgy kellene kezelni, mint korábban az áfacsökkentést, amelyet a kereskedőknek azonnal érvényesíteniük kellett áraikban. (Megjegyezzük, ott nem voltak éves szerződések.)

A hatósági árat rendbe tették

Az egyetemes szolgáltatásban nem jelentkezett a megszűnt és az új díjelem párhuzamos fizetésének a problémája. Ott a szabályozás értelmében éppen annyira csökkentette az energiadíjat, hogy az semlegesítette az árban újonnan megjelent szerkezetátalakítási díj hatását. Az Ipenerg szerint az ügy rendezése a piaci szereplők esetében „nyilván csak elfelejtődött, de sort kellene keríteni rá”.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek