Jókor dönteni is tudni kell

Gépészmérnökként – egész pontosan matematikus mérnökként – végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen 1984-ben Spilkó József, a Schneider Electric Hungária Zrt. vezérigazgatója. Karrierje szempontjából meghatározó lépésnek bizonyult, hogy az egyetem után az akkor egyik leginnovatívabb cégnél, a GEA-EGI-nél helyezkedett el, hiszen az ott eltöltött 11 év alatt rengeteget tanult és fejlődött. Így például részt vehetett egy 1200 megawatt teljesítményű erőmű felépítésében Törökországban, ahol a tervezésben és a kivitelezésben is aktívan közreműködött. Érdekes volt látni, hogy az ottani mentora milyen professzionális módon kezelte a projekt pénzügyeit, és a megfelelő beszállítók felkutatása is komoly kihívásokat jelentett.

A tizenegy éves EGI-időszak után a GE következett, ez éles váltásnak bizonyult, hiszen nagyon komoly vezetői kvalitásokat követelt meg. Ott ugyanis már 120 fejlesztőmérnök tartozott az irányítása alá, míg az előző helyén még mindössze 4-5 ember munkáját kellett irányítania. Így a GE-nél eltöltött három év nagyon jó iskolának bizonyult, ám ezzel együtt tekintettel kellett lenni a cégcsoport által támasztott korlátokra is. Ezek a korlátok vezettek aztán ahhoz, hogy ismét váltott, és olyan céget keresett, ahol szabad kezet kaphatott. Ezt a Weidmüllernél találta meg, ahol egy húszfős gárdában, gyakorlatilag teljes önállóság mellett irányíthatta a munkát. Másfél-két év elteltével aztán rábízták más országok, majd az egész kelet-közép-európai régió országainak igazgatását is: ez viszont egy idő után olyan mértékű időbeli terhelést jelentett számára, amit tartósan nem kívánt vállalni. Az újabb váltáshoz az energiapiaci liberalizáció jelentette az alkalmat. Az E.On pont olyan, a szakmából érkező, tapasztalt vezetőt keresett, mint ő, így újabb izgalmas feladatot kapott: nagyon gyorsan változó piacon, szinte a nulláról kellett felépítenie egy jól működő céget. Az E.Onnál megszokott kettős irányítási rendszerben, társ-vezérigazgatóként irányította a céget – az értékesítésért felelős vezetőként –, és ez a modell be is vált. Az E.On utáni nyolc-tíz év pedig olyan cégeknél telt el, ahol kockázatitőke-befektetőkkel kellett együttműködnie és növekedési pályára helyeznie a vállalatokat. Ilyen volt a Trilak, a Láng Autó és a Greenergy is.

Ehhez az időszakhoz képest újabb váltást jelent a Schneider Electric, ahol országigazgatóként a magyarországi gyártás és értékesítés irányítása egyaránt a feladatkörébe tartozik. Új vezetőként gyökeres változtatásokat nem tervez a vállalatnál, ám fontos feladatának tartja, hogy az utóbbi időszak piacvesztését megállítsa, majd javítsa a cég pozícióit.

Vezetőként két területet tart igazán fontosnak: a csapatépítést és a döntéshozatalt. Utóbbinál – vallja – kulcsfontosságú, hogy egy vezető megtanulja a helyes időzítést, vagyis éppen a szükséges információk begyűjtése után döntsön. Sok vezetőnél hiba – teszi hozzá –, hogy túl sokáig gyűjti az információkat, de ennek az ellenkezője, az elhamarkodott döntés is súlyos következményekkel járhat. Ami pedig az első szempontot, a csapatépítést illeti: egy kis szervezet vezetése egészen más kommunikációt igényel, mint egy ezer főnél többet foglalkoztató vállalaté. A nagy cégeknél is fontos ugyanakkor, hogy a szervezet minden tagja pontosan tisztában legyen azzal, mit akar a vezető, és ezt el kell tudni érni.

Mindemellett hisz a „hármasságban”, vagyis abban, hogy egy vezetőnek három vevőnek kell szimultán megfelelnie: az egyik az, akinek termékét, szolgáltatását eladja, a másik az alkalmazottja, a harmadik pedig a tulajdonos. Fontos ugyanakkor, hogy a tulajdonos a sor végén áll, hiszen neki is az a hosszú távú érdeke, hogy a másik két vevő elégedett legyen. Pályája során nagyon sok intenzív időszakot élt át, ennek következtében nem voltak ritkák a hosszú műszakok sem. Ezzel együtt azt vallja, hogy a kezdeti, nehezebb időszak után egy vezetőnek a munkával töltött időt a normál szintre kell tudnia csökkenteni. Sportra, kikapcsolódásra pedig neki is szüksége van ahhoz, hogy feltöltődjön: szabad idejében fallabdázik, fut, és túrázással tölti el az idejét.

A cégcsoport tevékenységi körébe a villamosenergia-elosztás éppúgy beletartozik, mint az ipari folyamatok irányítástechnikája és automatizálása, az épületautomatizálás vagy akár az energiabiztonság.

A vállalatcsoport 2010-es árbevétele meghaladta a 19,5 milliárd eurót. Több mint száz országban százezer alkalmazottja van.

A magyarországi leányvállalat – amely négy gyárat, egy logisztikai központot és kereskedelmi egységet is üzemeltet – több mint 1200 alkalmazottat foglalkoztat.

A cégcsoport tevékenységi körébe a villamosenergia-elosztás éppúgy beletartozik, mint az ipari folyamatok irányítástechnikája és automatizálása, az épületautomatizálás vagy akár az energiabiztonság.

A vállalatcsoport 2010-es árbevétele meghaladta a 19,5 milliárd eurót. Több mint száz országban százezer alkalmazottja van.

A magyarországi leányvállalat – amely négy gyárat, egy logisztikai központot és kereskedelmi egységet is üzemeltet – több mint 1200 alkalmazottat foglalkoztat. Névjegy Gépészmérnök, közel 25 éve dolgozik a kereskedelem és kiemelten az energetika, áramszolgáltatás és erőműtechnika területén. Pályáját a Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után a GEA-EGI-nél kezdte, ahol tizenegy évig, egyészen 1996-ig dolgozott. Ezt követően három évet töltött el a General Electric csoportnál, majd a Weidmüllernél, a Trilaknál, az E.Onnál, a Láng Autóalkatrésznél és legutóbb a Greenergy élén töltött be felső vezetői pozíciót. 2011 májusában érkezett a Schneider Electric Zrt.-hez, ahol országigazgatóként a magyarországi gyártás és értékesítés is a felelősségi körébe tartozik. Szabadidejében sportol, túrázik. Elvált, két felnőttkorú gyermek édesapja.-->