Fény a textilipari alagút végén

Az elsÕ hét hónapban a textil- és ruhaipar termelési volumene 11,3 százalékkal emelkedett. A ruhaipar volumenindexe a múlt év 87,8 százalékos értékével szemben július végéig 101,3 százalék volt. A textilipar viszont 22,5 százalékos növekedést produkált, ezen belül a

lakástextil- és mÛszaki célú

termékek termelése 40,5 százalékkal nÕtt – mondta Máthé Csabáné, a Textilipari MÛszaki és Tudományos Egyesület (TMTE) mÛszaki textilszakosztályának a vezetÕje, hozzáfÛzve, hogy a közelmúltban adták át

a J. H. Ziegler Pannonia Kft. új, 7 millió euróba került 3100 négyzetméteres autóipari textilüzemét Bábolnán. A Ziegler Bábolnáról a közép- és kelet-európai piacokat látja el autókhoz és bútorokhoz használható anyagokkal, valamint hang- és hÕszigetelÕ elemekkel jármÛvek motor- és csomagterébe.

„A textil- és ruházati ipar sokoldalúan csatlakozhat más iparágakhoz. Régiónkban például az egyik és legkézenfekvÕbb csatlakozási pont az autóipar, amely számára üléshuzatot és egyéb belsÕ kárpitokat is szállítanak

a gyártók” – tette hozzá Kiss-Bauer Szilvia, a 42 céget tömörítÕ Pannon Textil Klaszter koordinátora. A tagvállalatok osztrák, svájci és német megrendelésre dolgoznak, és a klaszter a külföldi kamarákon keresztül közvetít megkereséseket és megrendeléseket tagjainak. Egyre több az olyan érdeklÕdÕ, amely Kelet-Ázsiából hozná vissza a termelést, de nem csak onnan jönnek vissza megbízások.

Mint Beofsics György, a ruhaipari gépeket forgalmazó és

szervizelÕ Beo Kft. ügyvezetÕje mondta, Észak-Afrikába az elmúlt tíz évben folyamatosan, az utóbbi 2-3 évben pedig exponenciálisan növekvÕ mértékben vittek ki bérmunkát az európai vállalatok. Ma viszont a megbízók kétségbeesetten keresik a kelet-európai gyártókapacitásokat, hogy a kollekcióikat a kereskedelem által elvárt határidÕre legyártathassák. Kérdés azonban – tette hozzá Beofsics György –, hogy Magyarország mennyi bérmunkát tud lekötni versenytársai, elsÕsorban Lengyelország és Bulgária elÕl.

„Az észak-afrikai események is azt mutatják, mennyire kiszolgáltatottakká válhatnak a termelést költségcsökkentés miatt más kontinensre helyezÕ vállalatok. A hosszú szállítási idÕ, valamint az olajár drágulása

miatti szállítási költségnövekedés láthatóan rontja azon vállalatok versenyképességét, amelyek Távol-Keleten gyártatnak” – mutatott rá Kiss-Bauer Szilvia, hozzátéve: Kína mindinkább elveszíti az olcsó munkaerÕ jelentette elÕnyét, amellyel egykor

a költségcsökkentésre törekvÕ vállalatok tömegeit vonzotta. Igaz, hogy Kínában a termelési költséget nem terheli egészségügyi és nyugdíjjárulék, azonban a munkabérek folyamatosan nÕnek. Ezenkívül gyakoriak a minÕségi kifogások, sÕt nemrégiben Franciaországban botrányt okozott, hogy olyan anyaggal kezelték egy cipÕszállítmány bÕr alapanyagát, amelytÕl ekcémát kaptak a fogyasztók. Kína egyre inkább már csak a tömegtermelés, az óriás szériák gyártásának helyszíneként jön számításba. Úgy látszik, Törökország a keleti határa annak a régiónak, ahova még érdemes kitelepíteni a könnyÛipari termelést.

Ezért igyekeznek vissza térségünkbe a korábban kitelepült nyugat-európai cégek. Az ebben rejlÕ üzleti potenciál kihasználásához pedig az itteni vállalkozások minden eddiginél nagyobb összefogására van szükség, a megbízók ugyanis általában komplex szolgáltatásokat keresnek – mondta a klaszterkoordinátor.

Gyakorta már nemcsak a ruhák összeállítását hozzák ide, hanem a szabástól a csomagolásig a teljes folyamatra kötnek szerzÕdést a nyugat-európai vállalatok. Az sem ritka, hogy külföldi tervezÕk teljes kollekció gyártására keresnek partnereket, a pólóktól az öveken át a cipÕig. Így a klaszter kapcsolatot keresett a bÕr- és cipÕiparral is.

A fentiek eredményeként a klaszter összesen 2500 embernek munkát adó 42 gyártó cégének mindegyike 3-5 százalékkal növelte alkalmazotti állományát az elmúlt három negyedévben.

„Más kérdés – emelte ki Kiss-Bauer Szilvia –, hogy az iparág alkalmazottainak mintegy tizede most éri el a nyugdíjkorhatárt, és akár szakemberhiány is felléphet a jövÕben, ha a munkaerÕigényt nem sikerül kiszolgálni a középfokú oktatással. Mert Budapesten, Zalaegerszegen és GyÕrben az iskola-összevonások miatt komoly mértékben csökkent a képzési kapacitás. A munkaerÕpiacon ugyanakkor túlkínálat van, és sok ügyes kezÛ nÕt lehetne a felnÕttképzés keretében a munkaügyi központokkal közösen az iparágba irányítani.

az Egyesült Államokba, ahol 2020-ig akár hárommillió új munkahelyet is teremthetnek ezzel – idézi a Boston Consulting Group (BCG) pénteken megjelent tanulmányát a

Financial Times. A tanácsadó cég által az offshoring ellentéteként reshoringnak nevezett folyamat az USA-nak a világ többi részével szembeni kereskedelmi deficitjét a 2010-es 360 milliárd dollárról az évtized végére 260 milliárdra csökkentheti – állítja a BCG. A hazatelepülÕ cégek mérsékelhetik a

Kínával szembeni deficitet is, amely tavaly 273 milliárd dollárt tett ki, alapot szolgáltatva a mai napig folyó politikai vitához a kínai árfolyampolitikával kapcsolatosan.

az Egyesült Államokba, ahol 2020-ig akár hárommillió új munkahelyet is teremthetnek ezzel – idézi a Boston Consulting Group (BCG) pénteken megjelent tanulmányát a

Financial Times. A tanácsadó cég által az offshoring ellentéteként reshoringnak nevezett folyamat az USA-nak a világ többi részével szembeni kereskedelmi deficitjét a 2010-es 360 milliárd dollárról az évtized végére 260 milliárdra csökkentheti – állítja a BCG. A hazatelepülÕ cégek mérsékelhetik a

Kínával szembeni deficitet is, amely tavaly 273 milliárd dollárt tett ki, alapot szolgáltatva a mai napig folyó politikai vitához a kínai árfolyampolitikával kapcsolatosan. -->