Melonit váratlan helyről döfték hátba, a következmények Budapestig is elérhetnek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Bizottság mozgásteret adott volna a tagállamoknak az energiaársokk kezelésére, az unió költségvetési őre szerint azonban ezzel éppen a frissen átalakított fiskális szabályok hitelességét kockáztatja Brüsszel. Az Európai Fiskális Tanács szerdán élesen bírálta a testület döntését, amely lehetővé tenné, hogy a kormányok a védelmi kiadásokra kapott rugalmasság egy részét energiaügyi intézkedésekre használják fel. A változás mögött több tagállami vezető nyomása állt, köztük Giorgia Meloni olasz miniszterelnöké, aki hetek óta azt sürgette, hogy Brüsszel az energiabiztonságot kezelje a védelmi kiadásokhoz hasonló stratégiai kérdésként.
Káoszt okoz, ha mindenki szabadon dönt
A Meloni-kormány számára a vita azért is különösen fontos, mert Olaszország továbbra is a túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt áll, amely azt jelenti, hogy a tagállamok korrigálják a túl magas költségvetési hiányt vagy államadósságot. Eljárás indulhat például akkor, ha a deficit
- meghaladja a GDP 3 százalékát,
- vagy az államadósság 60 százalék felett van, és nem csökken megfelelő ütemben.
A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozó eljárásban az érintett országnak határidőkkel ellátott kiigazítási tervet kell bemutatnia, az euróövezeti tagállamok pedig végső esetben bírságot is kaphatnak, ha nem teljesítik az ajánlásokat. Az Európai Fiskális Tanács szerint a bizottság nem engedhetett volna a tagállami nyomásnak. A testület úgy látja, hogy az újabb kivétel indokolatlan költségvetési élénkítést hozhat, miközben a tagállami támogatások szintje továbbra is magas, az infláció pedig érezhetően gyorsul. A tanács kifogásolja, hogy a korábban védelmi kiadásokra megnyitott nemzeti mentességi záradékot most
energiaügyi támogatásokra is kiterjesztenék.
A brüsszeli javaslat lényege, hogy a tagállamok a katonai kiadásokra kapott, de fel nem használt költségvetési rugalmasság egy részét energiaügyi célokra fordíthatnák. A keret évente a bruttó hazai termék
- legfeljebb 0,3 százaléka lehetne 2026 és 2028 között,
- három év alatt pedig összesen legfeljebb 0,6 százalék.
A bizottság korábbi döntése alapján a tagállamok a GDP 1,5 százalékáig terjedő többletvédelmi kiadást számolhatnak el úgy, hogy az ne ütközzön automatikusan az uniós hiányszabályokba.
A bizottság ellentmondásos döntése
A bizottság korábban még azt jelezte, hogy nincs szükség ilyen típusú lazításra. A változás mögött több tagállami vezető nyomása állt, köztük Giorgia Meloni olasz miniszterelnöké, aki hetek óta azt sürgette, hogy Brüsszel az energiabiztonságot kezelje a védelmi kiadásokhoz hasonló stratégiai kérdésként. Olaszország számára ez különösen fontos, mert az ország
magas energiaimport-függősége miatt érzékenyen reagál az árak emelkedésére,
miközben Róma továbbra is nehezen szabadul az uniós túlzottdeficit-eljárás szorításából. Az Európai Fiskális Tanács különbséget tesz a védelmi és az energiaügyi kiadások között is. A Bloomberg értesült arról, hogy a testület szerint a védelmi kivétel indokolható, mert az európai biztonsági környezet tartósan romlott, és a kormányoknak gyorsan kell növelniük katonai képességeiket. Az energiaárak esetében viszont a tanács szerint nem általános állami kompenzációra, hanem célzott, átmeneti és ellensúlyozott segítségre lenne szükség, elsősorban a sérülékeny háztartások és vállalkozások számára.
Meloni figyelmeztet az inflációra
A tanács szerint a 2022–2023-as energiaválság egyik tanulsága éppen az volt, hogy a széles körű, kevéssé célzott támogatások fűthetik a keresletet, miközben nem ösztönzik eléggé az alkalmazkodást. A mostani javaslat ezért könnyen ugyanabba az irányba tolhatja a tagállamokat: ahelyett, hogy az energiafogyasztás mérséklését, az energiahatékonyságot és a tiszta technológiákba történő beruházást segítenék, rövid távú költségvetési könnyítésekkel tompítanák az árnyomást. A bizottság viszont azt válaszolta, hogy a javaslat korlátozott, és
nem veszélyezteti az unió költségvetési fenntarthatóságát.
Brüsszel érvelése szerint a keret nem nyílt végű támogatási csatorna lenne, hanem szigorúan behatárolt lehetőség az energiafüggőség csökkentésére. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a bizottság nem a fosszilis energia fogyasztását támogató intézkedéseket, hanem zöldenergia-beruházásokat, például napelemeket, hőszivattyúkat, akkumulátorokat és elektromos járműveket engedne elszámolni a rugalmasság terhére.
A déli tagállamok, mindenekelőtt Olaszország, régóta azt kifogásolják, hogy az új uniós költségvetési keret túl kevés teret hagy a stratégiai beruházásoknak, miközben az energiaárak és a geopolitikai kockázatok érdemben rontják a versenyképességet. Az északi és fiskálisan szigorúbb tagállamok viszont attól tartanak, hogy
a kivételek elburjánzása kiüresíti a szabályokat,
és a magas adóssággal működő országok újra halogatni kezdik a költségvetési kiigazítást.
Magyarország sem ússza meg
Ha Brüsszel valóban engedné, hogy a tagállamok a védelmi kiadásokra kapott rugalmasság egy részét energiaügyi beruházásokra fordítsák, az Budapest számára is könnyítést jelenthetne például az energiabiztonságot, a hálózatfejlesztést vagy a megújuló energiaforrások bővítését célzó kiadásoknál. Magyarországot a bizottság javaslata elsősorban azért érinthetné, mert szintén túlzottdeficit-eljárás alatt áll, vagyis
a kormány mozgásterét az uniós hiányszabályok korlátozzák.
A könnyítés azonban nem jelentene szabad költekezést: az Európai Fiskális Tanács bírálata alapján a bizottság várhatóan szigorúan figyeli, hogy az intézkedések átmenetiek, célzottak és költségvetésileg fenntarthatók legyenek.
