Rendkívüli exkluzív: nyomasztó határidőtől szabadulhatnak a magyar napelemesek

Ígéretes a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ), valamint a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) arra vonatkozó egyeztetése, hogy egy sokakat érintő lakossági pályázatban a projektek készre jelentési határideje június 15-ről három hónappal későbbre kerüljön. Az akár 1-2 napon belül is várható döntés megszületése azonban nem alapértelmezés – mutatott rá a Világgazdaságnak Szilágyi László, a szövetség alelnöke. A kérdésben ugyanis nem egyedül a központ dönt, a probléma többszereplős, és meg kell hozzá szerezni az uniós jóváhagyást is.

Pedig egy sikerpályázatról van szó

A 2021-ben kiírt, RRF-6.2.1-es pályázattal vannak nehézségek. Ez háztartási méretű kiserőművek (HMKE), lényegében napelemek, velük pedig energiatárolók telepítésére kínál támogatást. Az, hogy módosítani kellene a projektek készre jelentési határidejét, már korábban látható volt a lassú, bár alapvetően külső okokra visszavezethető ügyintézés miatt. Az egyik gond az volt, hogy a nyertes pályázók egy része szolgáltatóváltásra kényszerült, de az erre vonatkozó kérelmük elbírálása akadozott. A pályázatok kezelése ugyanis átkerült az ÉMI-től az NFK-hoz, az átadás-átvétel miatt pedig körülbelül két hónapig állt a munka. A szolgáltatóváltás egyébként amiatt vált szükségessé, mert a napelemek és az akkumulátor telepítését vállaló kivitelezők valamely okból mégsem tudták elvégezni a munkát, újat kellett keresni helyettük. Csakhogy, ha a visszalépő vállalkozó előzőleg már felvett bizonyos összeget a támogatás terhére, akkor azt előbb vissza kell juttatnia, máskülönben az NFK nem járul hozzá az új szolgáltatóval való megállapodáshoz.

Szilágyi László magyarázata szerint éppen ezért nem is önmagában a közelgő, június 15-i határidő a probléma, és nem is elsősorban a határidő meghosszabbítása a megoldás. A távolabbra kerülő határidő csak lehetőséget ad arra, hogy a távozó vállalkozástól vissza lehessen szerezni a tőle visszajáró pénzt. Amúgy az említett átadás-átvétel miatt már nincs késlekedés a hivatali ügyintézésben.

Vannak eszközök a gyorsításra

A szövetség közleményt is kiadott, amelyben felsorolja a helyzet rendezését szolgáló javaslatait. Az első a pályázati határidő említett meghosszabbítása 2026. szeptember 15-ig, a továbbiak szerint.  

• A pályázó családok mentesüljenek a kivitelezők által lehívott előlegek visszafizetési kötelezettsége alól.
• A pályázat kiírója, illetve az illetékes nemzeti hatóság egyértelműen nyilatkozzon arról, hogy a pályázó családoktól nem követeli vissza azokat az előlegeket, amelyeket a kivitelezők hívtak le.
• A befejezett és készre jelentett beruházások azonnali pénzügyi teljesítése.
• A már elkészült, készre jelentett és ellenőrzött kivitelezések esetében a kivitelezők haladéktalanul jussanak hozzá a kifizetésekhez. Ez hozzájárulna a még nyitott projektjeik lezárásához.
• Soron kívül kellene engedélyezni a kivitelezőváltást azon pályázóknál, akik vállalják, hogy az új határidőig befejezik a beruházást.
• Indokolt esetben a kivitelező újból hívhassa le az előleget, különösen akkor, ha az eredeti kivitelező fizetésképtelenné vagy működésképtelenné vált.
• Ha kivitelezés ténylegesen elkészült, de a kivitelezőt kizárták, megszűnt vagy működésképtelenné vált, akkor a pályázó saját maga jelenthesse készre és zárhassa les a beruházást.

A hálózati cégeknél is volt lassulás

Januárban egy másik lassító tényezőről is beszámolt a Világgazdaság: hónapokig kényszerült várakozni azok a projektek tetemes része is, amelyeknél időben átregisztrálták a kivitelezőt. Esetükben olyankor jelentkezhetett nehézség, amikor a napelem és a tároló telepítéséhez bővíteni kellett a hálózati elosztótársaság (DSO) hálózatát is, de a szolgáltatók ügyintézői túlzottan le voltak terhelve. Ráadásul további kérelemtömegek zúdulhatnak rájuk az Otthoni Energiatároló Program indulásával. Igaz, a projektenként 2,5 millió forintos támogatást ígérő, februárban kiírt tárolópályázatnak egyelőre nincs folytatása: 2026. március 16-án a program második pályázati ütemét határozatlan időre felfüggesztették. (Vagyis az már meg sem nyílt.)

A napelem-tulajdonosok sem túl boldogok

Egy számukra hátrányos jogszabály-módosítás miatt a Strasbourgi  Bírósághoz fordult a Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület. A szervezet közleménye szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt hamarosan olyan kérdések kerülhetnek napirendre, amelyek túlmutatnak a napelemes rendszerek ügyén, és az európai polgári jogvédelem alapjait érintik.

Az állam ugyanis a korábbi években kedvező feltételekkel, szaldóelszámolással teremtett kedvet a lakosságnak arra, hogy több millió forintos ráfordítással kis naperőműveket telepítsenek a háza tetejére. Az éves szaldóelszámolásnak azonban vége, a piaci feltételek közé került napelemesek pedig aligha remélhetik beruházásaik megtérülését.

A Jogbiztonság helyett jogi csapda című elemzés szerint az ügy egyik kulcskérdése a jogbiztonság. Az elemzésben Kiss László volt alkotmánybíró arra mutat rá, hogy az uniós szabályozás nem írta elő a rendszerben már bent lévő napelemesek éves szaldóelszámolásának kötelező megszüntetését, és hangsúlyozza a szerzett jogok és a kiszámítható jogalkotás jelentőségét.  

A NÉP Egyesület becslése szerint jelenleg mintegy 320–330 ezer háztartási méretű napelemes rendszer működik Magyarországon.