A vezetéken évi 68 milliárd köbméter gázt importálna Kína a szibériai gázmezőkről - ez körülbelül a magyar gázigény négy-ötszöröse. A gáz segítségével Kína energiapalettája jelentős változáson esne keresztül, a jóval környezetszennyezőbb szén aránya ugyanis lecsökkenne.
Bár az orosz hivatalos közlemények szerint Vlagyimir Putyin miniszterelnök közelgő pekingi látogatásán nem esik majd szó a vezetéképítésről, Vang Csi-San Kína gazdaságért felelős elnökhelyettese reméli, hogy e témakörben is sikerül megbeszéléseket folytatnia Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettessel.
A tárgyalások az ár meghatározása körül keringenek hosszú évek óta, mivel Kína nem szeretné ugyanazt az áratz fizetni a gázért, mint az európai országok. A nehézkesen körvonalazódó megegyezés ellenére Kínának sürgető lenne az egyezség, mivel az infrastruktúra nagy részét már kiépítették.
Ezen felül az országnak nagy szüksége lenne az orosz gázra. A vezetékkel az ország gázfogyasztása a triplájára nőne, s 7-8 százalékot tenni ki Kína teljes energiaigényéből, míg a környezetszennyezőbb szén aránya 65 százalék alá csökkenne. Az ország arra számít, 2020-ra már teljes gázigényének harmadát fedezik majd orosz forrásból.
Egy esetleges kínai ügylet nem befolyásolná az igényeinek mintegy negyedét orosz gázból fedező Európa ellátását, mivel Oroszország még mindig óriási gáztartalékokkal rendelkezik.