Mi történt a magyar cégvezetőkkel? - Váratlan optimizmus
Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere elmondta: A Deloitte felmérése szerint a térség vállalatvezetőinek optimizmusa az egy évvel ezelőtti szintre esett vissza, a felmérés összesítő mutatószáma ugyanis jelenleg 110 ponton áll. A térség egészét tekintve megállapítható, hogy a közép-európai cégvezetőknek csupán 16 százaléka látja optimistán a régió általános gazdasági kilátásait az előttünk álló hat hónapra vonatkozóan. A vezetők több mint kétötöde (43 százaléka) véli úgy, hogy a közeljövőben romlani fog a helyzet.
A régió északi részén (Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában) a vállalatvezetők hagyományosan bizakodóbbak és derűlátóbbak a kilátásokat illetően. Ezzel szemben a délebbre fekvő államokban (Horvátország, Magyarország és Románia) rendszerint sokkal visszafogottabbak a gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatos várakozásokat illetően – tette hozzá a Deloitte szakértője.
A felmérés hatodik kiadásának tanúsága szerint a térség északi országainak cégvezetőire korábban jellemző optimizmus mostanra jelentősen gyengült. Ezek az országok nagyban hagyatkoznak a gyáriparra és a Nyugat-Európába irányuló termékexportra, ennek következtében a térségben ők sínylették meg legjobban az európai államadósság-válságot is. A felmérésben vizsgált hat állam közül Szlovákia volt az, ahol a legjelentősebb visszaesés figyelhető meg az ország gazdasági kilátásaira vonatkozó optimizmus terén. Júniusban a szlovák vállalatvezetőknek még 84 százaléka látta pozitívnak a gazdasági kilátásokat, manapság viszont már csak 12 százalékuk számít kedvező változásra.
A térség északi országaiban megfigyelhető jelentős hangulatromlással szemben a kilátások ugyan délen is romlanak, de korántsem olyan mértékben, mint északon. A horvát cégvezetők visszafogottabban nyilatkoznak a hitellehetőségekről, hiszen az előző felmérés során regisztrált 83 százalékos részarányhoz képest már csak 64 százalékuk szerint állnak rendelkezésre a megfelelő hitelforrások.
Seres Béla elmondta: Az árbevételek következő évi alakulásával kapcsolatos várakozások tekintetében Magyarországon figyelhető meg a legnagyobb változás. 2011 júniusában a megkérdezettek 63 százaléka számított árbevétel-növekedésre - ez az érték mostanra a felére, mindössze 29 százalékra esett vissza. A cégvezetők nagyobbik része (57 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy árbevételeik nagyságrendileg változatlanok maradnak. A magyar vállalatvezetők is optimistán ítélik meg cégük alkalmazotti létszámának következő évi várható alakulását, bár ez általában nem bővítést jelent, hiszen többségük (60 százalék) szerint a létszám cégüknél változatlan marad. Magyarország emellett - Szlovákián kívül - az egyedüli olyan állam volt a vizsgált hat ország közül, ahol az előttünk álló egy évre vonatkozóan a vállalatvezetők részéről stabil várakozások jellemezték a beruházási tevékenységet.
