Bizonyos módosításokat javasol a megújuló energiaforrások készülő támogatási rendszerén, a METÁR-on az ipari nagyfogyasztókat tömörítő Ipenerg egyesülés. Főként az ártámogatások odaítélésének mikéntjén, feltételein és a jogosultak körén változtatna. Érvei azért is fontosak, mert a felhasználói oldalt képviselve részben alacsonyabb támogatásokhoz vezetnének. A METÁR váza egyébként kész, de a rendszer 2012 januárja helyett csak fél évvel később léphet életbe, információink szerint egyszerű lobbiharc miatt. Azon folyik a vita, hogy melyik megújuló termelési forma mekkora támogatást kapjon.
„A tervezet szerint az egyes energiahordozók átvételi árát jogszabály fogja fix árként meghatározni, s egyúttal kvóták rögzítenék, hogy az egyes energiahordozó fajtákat használó erőművek mekkora kapacitásokat létesíthetnének. Jó eséllyel túljelentkezés lesz a kvótákra. Ekkor szerintünk érdemes lenne megversenyeztetni a potenciális termelőket, így alacsonyabb árat lehetne elérni az előzőleg megadott, fix helyett” – válaszolt a Világgazdaságnak Zarándy Tamás, az egyesülés elnöke.
A szakember hiányolja a tervezetből az ártámogatások és a rajtuk kívüli ösztönzők komplex kezelését, holott csak így lehetne elérni, hogy egyes energiatermelők ne, vagy csak korlátozottan és indokoltan juthassanak egyszerre többféle támogatáshoz is. Korábban is megtörtént, hogy a termelő kapott támogatást megújulótermelésük után, emellett például a KEOP terhére is sikerült központi pénzhez jutnia. Zarándy Tamás indokoltnak tartaná, ha a METÁR a megújulóalapú villamosenergia-termelés mellett az önálló hőtermelést is megsegítené, s ha az állam az ipari hőfelhasználás mellé is adna pénzt. „Már a Nemzeti cselekvési terv is kimutatta, hogy bizonyos esetekben ésszerűbb csak hőt termelni, s nem hőt és áramot egyszerre, például a geotermikus energia vagy a biomassza hasznosításakor.
Áramtermeléshez ugyanis 300-400 fokra fel kell melegíteni a vizet, hőszolgáltatáshoz 100 fok alatti hőmérsékletek is megfelelnek.” Ettől viszont még hasznosításáról van szó. Ugyanez az érv a nem lakossági célú hő ártámogatása mellett is. „Nem az ipart, hanem a zöldenergiát dotálná a rendszer” – válaszolt felvetésünkre. A METÁR a biomasszacélú fa szállítási költségének kordában tartása és a faállomány védelme érdekében előírja, hogy a biomassza-erőművek csak a 30 kilométeres körzetükből származó fát vásárolhatják meg. Az Ipenerg ezt piackorlátozó, uniós szabályokat sértő, de gazdaságtalan lépésnek is tartja. „Amikortól például a borsodi és a tiszapalkonyai erőmű már nem tudta átvenni a megrendelt fát, azt a 300 kilométerre lévő rózsahegyi papírgyárba is nyereséggel tudták elszállítani a kereskedők” – hozott példát a szakember.
