Stressztesztmodell olajcégeknek

Stressztesztet modellezett a térség olajtársaságai számára a KBC Securities. Az elemzőcég azt kívánta megtudni, hogyan érné a cégeket egy recesszió vagy egy újabb gazdasági válság. Nagyjából a 2009-esnek megfelelő működési és piaci körülményeket feltételezett a számukra – például 60 dolláros olajárat, egydolláros brent/urál különbözetet s adott dízel- és benzinpiaci, valamint finomítói arányokat –, s megvizsgálta, hogy mostani állapotukban ezekre hogyan reagálnának. „Megállapítottuk, hogy az olajcégek többsége jobban fel van készülve a válságra, mint 2009-ben volt” – fejtette ki a KBC részvényelemzője, Császár Péter a minapi háttérbeszélgetésen. A társaságok azért mutatkoztak válságállóbbnak, mert míg 2009-ben beruházási ciklusaik elején zúdult rájuk a válság, amikor épp nagyok voltak a hiteligényeik,

mára e beruházások lezárultak, nem viszik, hanem hozzák a pénzt. A társaságoknak ma alig van hitelre szükségük, készpénzállományuk pedig viszonylag nagy. Összességében javult az egységnyi üzemi eredményre vetített hitelmutatójuk.

A leginkább felkészültnek a lengyel PGNiG mutatkozott, a magyar Mol közepesen érzékenynek bizonyult, a romániai Petrom viszont nagyon sérülékenynek, mert költségein belül nagy a fix összetevők aránya.

Az olajcégek mérlegre tételét a jövő héten várható háromnegyed éves jelentések is időszerűvé tették. Császár Péter arra számít, hogy az integrált és erős kutató-termelő (upstream) portfóliójú társaságok számolnak majd be jobb eredményekről, s azok rosszabbakról, amelyek főként finomítással és üzemanyag-kereskedelemmel (downstream) foglalkoznak. Az ok: a termelés, azaz a kínálati piac kis késéssel követi a gazdasági trendeket, így a nyersolajra még mindig erős a kereslet, amikor a feldolgozott termékek iránt már nem. Ez megmutatkozik a cégek papírjainak tőzsdei árfolyamaiban is.

Mindezek alapján a Mol a jó helyzetű olajcégek közé tartozik. A korábban főként finomítása miatt számon tartott társaság mára – nemzetközi mércével kicsi, de – integrált csoporttá vált. Erős a termelői portfóliója, ezen belül is ígéretesek a kurdisztáni mezői, az ottani olajtalálat egyébként tavaly egyike volt a világ tíz legnagyobbikának. További lehetőségeket kínál a Mol-leány INA tervezett átszervezése is. Az elemző várakozásai szerint a Mol upstream üzletága javulást mutat majd a harmadik negyedéves adatok alapján, a downstream nulla körül marad. Az adózott eredmény akár negatív is lehet a gyenge

forint miatt, de ez a cash flow-t nem érinti.

Ezzel együtt a Mol alulértékelt. „Emögött a negatív horvátországi hírözön áll – válaszolt a Világgazdaságnak Császár Péter –, bár ez működési oldalon nem jelent komoly veszélyt. Az INA horvát és magyar tulajdonosának is közös érdeke ugyanis, hogy a horvát olajcég sikeresen működjön, mert csak így tarthat fenn munkahelyeket és fizethet adót.” Éppen ezért az elemző nem tart negatív horvátországi hírtől, például attól sem, hogy ne adnák meg az INA rijekai finomítója korszerűsítéséhez szükséges helyi engedélyt. Az alulértékeltség másik oka az a bizonytalanság, hogy Magyarország hitelbesorolása bóvli minősítést kaphat. A török Tupras papírjai viszont drágák, mert a cég sokféle olajhoz hozzáfér,

sikeres, és hatalmas, 80-100 százalékos osztalékot fizet. Az OMV-t olcsónak tartja Császár Péter, de az osztrák cég jövőre ígéretes fúrásokat indíthat a Fekete-tenger Romániához tartozó vizein.

Az olajcégek működési környezetét meghatározó hosszú távú trend a KBC szerint lényegében az, ami ma is látszik: egyre drágább lesz az olaj, és mind kevésbé lehet kihasználni az európai finomítók kapacitásait. Bár az OECD piacán jövőre várhatóan csökken az olajkereslet, és a hordónkénti árak is 90–95 dollár között várhatók, azután viszont beindul a hosszabb távon fennmaradó drágulás. Ezt az okozza, hogy minden új lelőhely csak magasabb költségek mellett aknázható ki, mint amelyeket felváltanak. Mindez az upstreamben erős olajcégeknek kedvez, s

közöttük is azoknak a leginkább, amelyek olcsóbb urál

minőséget dolgoznak fel, és

a drágább, brent minőséghez kapcsolt áron eladható finomított terméket állítanak elő.

Így ugyanis jól kiaknázhatják

a brent/urál árkülönbözetet. Ilyen a Mol is, amelynek az is segít, ha épp gyengül a dollár, mert az előbbi tevékenysége

tulajdonképpen exportnak minősül.

A finomítókra nemcsak a benzinkereslet miatt jönnek rossz évek hosszabb távon, hanem mert sok ázsiai és közel-keleti ország igyekszik maga feldolgozni a saját olaját, vagyis bővül a kínálat. Ráadásul jórészt állami beruházásokról van szó, amelyeket nem állítanak le, ha kedvezőtlenebbé válnak a piaci viszonyok. A Mol Császár Péter szerint e téren is kedvező helyzetben van, mert jók, korszerűek a finomítói eszközei, így erős a piacon keresett gázolaj-kihozatala és kisebb az évente egyébként is 4-5 százalékkal zsugorodó piacra szánt benzintermelése.

90–95 dollár között várható jövőre a hordónkénti olajár az OECD piacán.

B. Horváth Lilla 90–95 dollár között várható jövőre a hordónkénti olajár az OECD piacán.-->