Fizetnie kell a Malévnak

Brüsszel döntött: az Európai Bizottság (EB) jogellenes állami támogatásnak minősítette tegnap a Malév magyar nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozást. A döntés értelmében Magyarországnak most vissza kell fizettetnie a jogellenes támogatást a légitársasággal, nagyságrendileg mintegy 100 milliárd forintot.

A bizottság tegnap nyilvánosságra hozott döntésének indoklása szerint ugyan egy nehézségekkel küzdő vállalat szigorú feltételek mellett részesülhet állami támogatásban, a Malév érdekében végrehajtott intézkedések azonban nem teljesítették ezeket a feltételeket, mert a légicég nem tudta igazolni, hogy milyen módon válna ismét életképessé a jelenlegi üzleti modell alkalmazása révén. Emellett semmilyen magánforrás nem járult hozzá a szerkezetátalakítás költségeihez és a tervben nem szerepelt egyetlen kompenzációs intézkedés sem a verseny jelentős állami támogatás eredményeképp kialakult torzulásának minimalizása érdekében. Az EB vizsgálata azt is megállapította, hogy a Malév – tekintettel a folyamatosan nehéz pénzügyi helyzetére – nem lett volna képes az állam által nyújtott feltételek mellett finanszírozáshoz jutni a piacon. Mindezek miatt most vissza kell fizetnie az állam számára az érintett tételeket (lásd táblázat).

Az EB döntését a magyar állam tiszteletben tartja, a kormány pedig a jövő héten tárgyalhat a Malév helyzetre rendezésének mikéntjéről – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A szaktárca a helyzet kezelésére több lehetséges forgatókönyv kidolgozásával készült, ezeket az elmarasztaló döntés pontos tartalmának ismeretében aktualizálja, véglegesíti, a téma pedig várhatóan a kormány január 16-i ülésén kerülhet napirendre. A minisztérium közleménye szerint változatlanul kiemelt cél, hogy a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesülését biztosítva Budapest központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon, e törekvés megvalósításához pedig elengedhetetlenül szükséges a Malév folyamatos működésének fenntartása. A tárca közleménye azonban arra nem tér ki, hogy ez a légitársaság a Malév lesz a jövőben vagy egy új cég.

A Malév közleménye szerint az elmarasztaló döntés nincs is hatással a napi tevékenységükre, az EB határozata nem jelent számára azonnali fizetési kötelezettséget. „A Malév napi működését nem befolyásolja az uniós állásfoglalás, járatai menetrend szerint közlekednek, beszállítóit továbbra is megállapodás szerint fizeti, és partnereinek az eddig megszokott szolgáltatásokat nyújtja, az ehhez szükséges forrásokat a tulajdonos biztosította” – közölte a cég. Kiemelik: a légitársaság az elmúlt év utolsó hónapjában 78 százalékos telítettséget ért el, és 7 milliárd forinttal növelte bevételeit az utolsó negyedévben az előző évhez képest, 2012-re pedig jelentősen javuló üzemi eredménnyel számol.

A javuló teljesítmény ellenére a Malév tavaly is többször kapott állami pénzinjekciót: tőkeemelés formájában áprilisban 2,5 milliárd, júniusban 4,5 milliárd forintot, augusztusban pedig 18,5 milliárdot, december végén pedig 4,2 milliárd forint tulajdonosi kölcsönben is részesült. Ezeket a tételeket azonban nem érintette az Európai Bizottság vizsgálata, mert az a 2007 és 2010 közötti periódusra vonatkozott csupán. A vizsgálatot egyébként a Wizz Air panasza nyomán indította el az EB 2010 decemberében. Megkerestük utóbbi céget, hogy kommentálják a döntést. Lapunknak küldött nyilatkozatuk szerint „a Wizz Air tudomásul veszi az

Európai Bizottság 2012. január 9-én közzétett határozatát a Malév számára nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatban”.

Stratégiai jelentőségű cég

A Malév cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja. A Malév közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron, és 45 városba repül közvetlenül. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint létezése a külföldről érkező beruházási, befektetési döntések egyik alaptényezője, hozzájárul az ország regionális szerepének erősítéséhez.

- 4,3 milliárd forint készpénzes kölcsön a Malév Ground Handling leányvállalatának meghiúsult eladásával összefüggésben

- 13,8 milliárd forint összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztása,

- 2010 februárjában 25,4 milliárd forint és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint összegű tőkeemelés

- 2010. május és szeptember között nyújtott 14,9 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsönök

- ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének Malév-részvényekké való átalakítása 2010 szeptemberében

Forrás: Európai Bizottság-->