Kulcsfontosságú az étkeztetés

„A legtöbb munkáltató a cafeteriaelemek közül az Erzsébet-utalványt tervezi adni béren kívüli juttatásként a munkavállalóknak 5000 forint értékben” – áll a Devise Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat legfrissebb felmérésében. Ennek az utalványnak a népszerűségéhez valószínűleg hozzájárul az is, hogy 30,94 százalékos adóval terhelt, tehát jóval kevesebbe kerül, mint a bér. Dara Péter, a Devise Hungary ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: az étkeztetés kérdése kulcsfontosságúnak tűnik a munkahelyeken, hiszen kevésnek van saját (telephelyi) étkezdéje, amelyben felhasználható a havi 12 500 forintos utalvány személyenként. Nem véletlenül szerepel ez a lehetőség hátul a listán. A második helyen ugyanis a szintén új elemként szereplő SZÉP kártya három alszámlája közül a vendéglátásra utalható juttatás található.

A munkáltatók 17 százaléka tudatosan felvállalja, hogy a béren kívüli juttatások nyújtásakor a társadalmi felelősségvállalás is fontos szerepet játszik. Ilyen a béren kívüli juttatások közül az egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba – harmadik a népszerűségi listán – vagy akár a SZÉP kártya szálláshely és/vagy szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói hozzájárulás, avagy az értelemszerűen nagyon kevés számú munkáltató által biztosítható, saját üdülőben nyújtott szolgáltatás. Ezek egyértelműen a dolgozók egészségmegőrzését, rekreációját szolgálják.

Értelmezhető azonban így Dara Péter szerint a meglepően magas arányban biztosítani tervezett kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás vagy akár az önkéntes nyugdíjpénztárba utalt juttatás, amelyek sokszor a munkavállalók helyett történő munkáltatói gondoskodást célozzák. Igen magas arányban tervezik nyújtani az iskolai kezdési támogatást is. A béren kívüli juttatások kapcsán a munkáltatók által megadott adatokat vizsgálva jól látható: csekély mértékű azoknak a száma, amelyek a kedvezményes adózású éves 500000 forintos összértéket átlépik 2012-ben. „Van közöttük azonban olyan is, amelynél az éves keretösszeg 1350000 forint dolgozóként” – emelte ki Dara Péter.

A béren kívüli juttatásokat számos szervezetnél motivációs eszközként használják (33,69 százalék), mások egyszerűen azért adják, mert kevesebbe kerül a munkáltatónak, mint ugyanezen öszszeg bérként történő kifizetése (54,26 százalék). A válaszadók több mint fele – 54,61 százaléka – szerint a munkavállalók már megszokták és el is várják ezeket a juttatásokat.

A munkaadók 43,93 százaléka dönt úgy, hogy a megváltozott – 19,04-ról 30,94 százalékra emelt – járulékteher különbözetét átvállalják. Valamivel kevesebben – 41,59 százalék – viszont a munkavállalókra hárítja át. Harmadik megoldásként (14,49 százalék) az jöhet szóba, hogy átvállalják a különbözetet más juttatás (sport, képzés, tréning, rendezvény) terhére.