A tét a raktározási magasság

A szakmai szervezetek szerint az új rendelkezés miatt a magyarországi fejlesztők 30 százalékkal drágábban tudják megépíteni a logisztikai épületeket a régió más országaihoz képest, de a meglévő modern raktárcsarnokok is nehéz helyzetbe kerülnek. Ráadásul hazánk egyike azoknak, ahol a legalacsonyabbak a logisztikai bérleti díjak, és Európában sehol nincs a hazaihoz hasonló tűzvédelmi korlátozás. Ezért az előírások jelentős versenyhátrányt okoznak a magyar ingatlanpiaci szereplőknek. Mivel pedig a rendelkezés üzemeltetési szabályként nem csupán az új fejlesztésekre vonatkozik, hanem a már meglévőkre is, ez tovább növeli Magyarország lemaradását.

Jelenleg Budapesten és környékén 1,8 millió négyzetméter a módosítással érintett – füstkötényfalakkal felszerelt – raktárállomány. A 30 százalékos kapacitáscsökkenés azt jelenti, hogy összesen 540 ezer négyzetméternyi tárolóhely válik használhatatlanná, ez közel 60 milliárd forintos többletterhet jelentene a szolgáltatóknak. E beruházások döntően az utóbbi hat-hét évben épültek, és a megtérülési idejük felénél tartanak, mindegyikhez kapcsolódik banki és jelentős részükhöz pályázati finanszírozás is. A vállalások nemteljesítése pedig súlyos következményekkel és létszámleépítésekkel járhat, ezáltal csökken az állam adóbevétele is.

A szakmai szervezetek – a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Logisztikai Egyeztető Fórum és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület – szerint a raktározási magasság korlátozása esetén akár meg is bénulhat a piac. Hiszen a jelenleg kiadott épületek háromnegyede nem tudja teljesíteni a raktározási magassággal és a raktározási rendszerek alkalmazásával kapcsolatos bérlői igényeket, a banki hitelek fizetését, a logisztikai pályázatok teljesíthetőségét. A meglévő modern raktárak többségének kiürülése évente mintegy 1,2-1,5 milliárd forint bevételkiesést jelenthet az önkormányzatoknak az iparűzési adó tekintetében, és nagyságrendileg 15 ezer munkahely elvesztéséhez vezethet.

Az új szabályozás szerint egy új, tízezer négyzetméteres csarnok esetében legalább háromezer négyzetméterrel nagyobb épületet kell építeni, hogy a korábbi kapacitását tartani tudja. Ez átlagosan 270–330 millió forinttal emeli a beruházási költséget. Az ilyen mértékű növekedés vállalhatatlan a cégek számára. A szakmai szervezetek becslései alapján akár kilencmilliárd forint kieséssel is számolnia kell a gazdaságnak az elmaradt raktárépítések miatt (a korábbi években évente átlagosan 80 ezer négyzetméter raktárterület épült, de a következő időszakban az építési kedv markáns visszaesése várható).

A szakmai szervezetek úgy vélik, tűzvédelmi szempontból a régi szabályozás értelmében is biztonságosak a raktárcsarnokok. A korábbi tűzterjedési szimulációs modellezés eredményei pedig azt igazolják, a megfelelő tűzvédelmi rendszerrel ellátott modern raktárépületek esetében a tárolási magasság nem befolyásolja a füst és a tűz terjedésének életvédelmi hatásait.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tilos a füstkötényfal felett raktározni, és emiatt átlagosan 30-40 százalékkal csökkenhet a piacon lévő csarnokok kapacitáskihasználtsága. A szakmai szervezetek és az illetékes hatóság egyeztetésének eredményeként meghatározott esetekre eltérési engedély kérhető a kötényfal és a tető közötti térben történő tárolásra.

Eltérési engedély kérhető meghatározott esetekre Az OTSZ kifogásolt módosítása előírja, hogy a logisztikai csarnokokban a „tárolás maximális magassága nem haladhatja meg a füstkötényfal benyúlásának alsó síkját”. (A füstkötényfal tűz esetén a füst és a forró égésgázok épületen belüli tovaterjedését korlátozó épületszerkezet.)

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tilos a füstkötényfal felett raktározni, és emiatt átlagosan 30-40 százalékkal csökkenhet a piacon lévő csarnokok kapacitáskihasználtsága. A szakmai szervezetek és az illetékes hatóság egyeztetésének eredményeként meghatározott esetekre eltérési engedély kérhető a kötényfal és a tető közötti térben történő tárolásra.-->