Észak-Alföldön jelentős a nők aránya a k+f tevékenységben

A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint a női hallgatók száma Észak-Alföldön 2010-ben meghaladta a

16 ezret, és a felsőoktatásban részt vevők 55 százalékát adták, ez magasabb az országos átlagnál.

A nők nagyobb súlya a képzési szintek többségében is megfigyelhető, legmagasabb

a mesterképzésben (67 százalék), illetve a felsőfokú szakképzésben (64), legalacsonyabb pedig az évről évre kevesebb hallgatójú főiskolai szintű képzésben (44) volt 2010-ben. Országosan arányuk az egyes képzési szintektől függően 42–63 százalék között változott, legalacsonyabbat a főiskolai, legmagasabbat a felsőfokú szakképzésben képviseltek.

A nők részvétele a kutatási tevékenységben valamelyest elmarad a férfiakétól. Észak-Alföld három megyéjében tavalyelőtt 27 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre, a régiók közül Közép-Magyarország után a második legtöbbet. A személyi feltételeket 5068 kutató, segédszemélyzet és egyéb fizikai és nem fizikai, ezen belül 2372 nő biztosította. A női kutatók négytizede (a férfiak fele) rendelkezett tudományos fokozattal és címmel.

A teljes munkaidőre átszámított létszám 2441 fő, ebből 1034 nő volt. Az e körben a kutatókra jellemző (nők-férfiak) 38-62 százalékos országos aránytól eltérően a régióban a nők nagyobb súllyal szerepeltek.

A megyeszékhelyek felsőoktatási intézményeiben folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység mellett Észak-Alföldön a vállalkozások által támogatott kutatás is jelentős, ahol a teljes munkaidőre számított létszám alapján a női kutatók 35 százaléka (a férfiak 41 százaléka) dolgozott.

A vállalkozások közül a 10–49 főt foglalkoztatóknál volt a legkisebb (14 százalék) és a 250–499 fős nagyságúaknál a legnagyobb (68) a nők aránya. Az árbevétel oldaláról megközelítve, a nők az átlagosnál nagyobb arányban a 0,7–1 és a négymilliárd forintnál nagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknál folytattak kutatásokat.