Olcsó áramot drága gázból?

Nem enyhül a jórészt gázüzemű erőműveket működtető, áramot és hőt is előállító (kapcsolt) energiatermelőkre nehezedő nyomások sokasága. A fő gond, hogy az erőművek a hazai versenypiacon 25-30 százalékkal drágábban vehetnek földgázt, mint Nyugat-

Európában, viszont az áramot csak nyomott áron tudják eladni. „Sokuk már a működőképessége határán, de még működik” – mondta lapunknak a Magyar Kapcsolt Energia Társaság leköszönő elnöke. Bercsi Gábor elismeri, hogy nem kell minden erőműtársaságot életben tartani, de hangsúlyozza, hogy a racionálisan működtethető 1000-1500 megawatt kapacitást képviselő erőművek adhatnák a hazai áramtermelés negyedét-ötödét. Mégsem adják, mert sokuk kénytelen 30-50 százalékos kihasználtsággal működni, vagy szüneteltetni a termelését. Ezért az utóbbi időben megugrott az ország áramimportja, vagyis a tervekkel ellentétben nőtt az energiaim-portfüggésünk. Közben az olcsó nyugati gázt hozó HAG vezeték kapacitásainak csak a töredékét tendereztetik a versenypiaci szereplőkkel.

Nincsenek jó hírei a vevői oldalt képviselő Magyarországi Villamos-energia Kereskedők Egyesülete elnökének sem. „Normál helyzetben ma nemigen adható el az áram megawattóránként 50 eurónál drágábban a tavaszi időszakra, holott még a magas hatásfokú, kombinált ciklusú erőműtársaságok önköltségét is legalább 70 eurós ár fedezné a mai gázárak mellett. A csúcsidőszakban eladott áramuk 15 százalékkal alacsonyabb az önköltségüknél, a folyamatosan termelt (zsinór-) áramuk pedig 30 százalékkal” – mondta Turai József. Árképzés szempontjából a hővel kapcsolt villamos energia egyébként is a legbonyolultabb energiatermék, amelynek hazai kínálati oldalán több tucat termelőtársaság, a vevőin viszont csak néhány kereskedő áll. A potenciális eladók kapacitástermékére (rendelkezésre állására) csak korlátozott a kereslet, a piaci igények szerint kínált áramuk ára viszont a fentiek miatt nem versenyképes.

A szabályozás sem segíti a hazai kapcsoltenergia-termelés kiszámítható gazdálkodását, lényegében adós annak a jövőképével. „Nem tudható például, hogy a kormány a fosszilisalapú kapcsoltenergia-termelés részarányának megtartásával vagy fokozatos leépülésével számol-e, és nem látható az sem, hogy menynyiben – és milyen hitellehetőségek mellett – támaszkodhatnak a kapcsolt termelők a megújuló energiahordozókra, hiszen leghamarabb 2013-tól lép életbe a zöldenergia támogatási rendszere” – hozott példákat Bercsi Gábor. Emlékeztetett, hogy a korábban végleges szabályozásnak gondolt kapcsoltbizonyítvány-rendszer bevezetése csúszik. A bizonytalanságot növeli, hogy 2013-tól a nagyobb áramtermelőknek már meg kell vásárolniuk a működésükhöz szükséges szén-dioxid- kvótákat, de még ennek a feltételei sem ismertek. Ha mégis megszületne egy döntés egy új beruházásról, akkor 3, de akár 5 évig is eltarthat, amíg azok üzembe lépnek.

Egy viszont már látható, de nem jó hír: a támogatható biomassza-erőművek 20 megawattnál meghúzott kapacitáshatára nem feltétlenül esik egybe a méretgazdaságossági szempontokkal, ahogyan az adott települések távfűtési igényeivel sem.

Talán a tolling

Júliustól kikényszerül a versenypiacra a szabályozás miatt az a 42-43 kapcsolt termelő is, amely ma a Mavir által létrehozott úgynevezett kapcsolt mérlegkörben adhatja el szabad kapacitásait a HUPX-en. Kiút lehetne, ha olyan megállapodást (tolling) kötnének a gázszállítóikkal – amelyek egyben áramkereskedők is – a mostani take-or-pay hoszszú távú szerződéseik helyett, hogy az áramukat a saját gázszállítóik vásárolnák meg. Ha ez sem működik, marad a leállítás.

B. Horváth Lilla Talán a tolling Júliustól kikényszerül a versenypiacra a szabályozás miatt az a 42-43 kapcsolt termelő is, amely ma a Mavir által létrehozott úgynevezett kapcsolt mérlegkörben adhatja el szabad kapacitásait a HUPX-en. Kiút lehetne, ha olyan megállapodást (tolling) kötnének a gázszállítóikkal – amelyek egyben áramkereskedők is – a mostani take-or-pay hoszszú távú szerződéseik helyett, hogy az áramukat a saját gázszállítóik vásárolnák meg. Ha ez sem működik, marad a leállítás.-->