„Az üzlet eddig házhoz jött”

– Milyen eredménnyel zárta a Magyar Posta a 2011-es évet?

– Még nincs meg a végleges jóváhagyott eredmény, de valamivel jobb lesz, mint a ­2010-es. A Magyar Posta kilenc éve nyereségesen működik, az előzetes adatok alapján várhatóan a 2011-es eredmény 3,5–4 mil­liárd forint között alakul. Ez kis javulás a 2010-es 3,2 mil­liárdhoz képest. A hagyományos postai szolgáltatásaink stagnáltak, de érzékelhetően nőtt a szállítmányozási, logisztikai és a pénzforgalmi tevékenységeink bevétele. A ráfordításaink az inflációnál alacsonyabban emelkedtek.

– Hamarosan a parlament elé kerülhet az új postatörvény. Mi a véleménye róla?

– Az előkészítés hosszú ideje zajlik, ami egy teljesen normális folyamat. Azt is természetesnek tartom, hogy a jogalkotók figyelembe veszik annak a véleményét is, akik a postai szolgáltatásban eddig benne voltak.

– Kik lesznek a fő riválisaik a januári piacnyitástól?

– A fő riválisok most is itt vannak. Ha figyelembe vesszük az egészen kis vállalkozásokat is, akkor több tucatra tehető a számuk. A nagyok pedig évek óta dolgoznak már Magyarországon, olyan nagy változás a szereplőket illetően talán nem lesz. A piacnyitás a posta piacának 30 százalékát, az 50 gramm alatti levélforgalmat fogja érinteni. A to­vábbi 70 százalék most is a szabad piacon zajlik. A versenyben a közelünkben lévő nagyobb országok cégei biztosan részt kívánnak venni. A nemzet­közi tapasztalat eddig azt mutatja, hogy nem rögtön alakul ki a verseny, kell néhány hónap, míg ez igazán beindul.

– Hogyan próbálják megtartani a nagyfeladókat, ha az új szereplők gyorsabbak és ­olcsóbbak lesznek?

– Nem biztos, hogy gyorsabbak és olcsóbbak lesznek. A nagy vevőinkkel ma is versenyszellemben tartjuk a kapcsolatot. Olyan ajánlati csomagokat állítunk össze, amelyek ma is piacképesek, és azt gondolom, hogy jövőre is azok lesznek.

– Vannak olyan szerződéseik, amelyek átnyúlnak ezen a váltási időszakon?

– Monopolhelyzetben ­lévő vál­lalat versenyjogi korlátok miatt nem köthet hosszú ­távú szerződéseket. Arra ­azonban nekünk is meglesz az esélyünk, mint bárki másnak, hogy szabadpiaci szereplőként akár 1–2 éves megállapodásokat kössünk. Bízom abban, hogy a tapasztalat és a Posta eddigi teljesítménye meggyőző érv lesz. A reklamációk száma például az elmúlt 2 évben ­30–40 százalékkal csökkent. Biztosan lesz mozgás a piacon, de az elvesztett ügyfeleket vissza is lehet szerezni. Szemléletváltásra van szükség, mert az üzlet eddig házhoz jött, januártól viszont meg kell küzdeni érte.

– Az új törvénytervezet szerint a Magyar Posta egyetemes szolgáltató marad, cserében viszont az új piaci szereplőknek valamiféle kompenzációt kell majd fizetniük önöknek. Ez vajon megfelel az uniós szabályoknak?

– Ez az unióban is gyakorlat, ezt tolerálni fogják. Ez olyan megoldás, ami piackonform. Számtalan olyan település van Magyarországon, ahol más postai szolgáltató üzleti alapon biztosan nem jelenne meg. Hogy mennyi kompenzációt kell majd fizetni, az majd uniós szabályrendszer alapján alakul ki. Aki bejön a piacra, de nem akar rossz nyereségességű településeken is megjelenni, akkor ezt úgy válthatja meg, hogy egy alapba történő befizetéssel hozzájárul az egyetemes szolgál­tató veszteségeinek finanszírozásához.

– Akkor nem kell majd kispostákat bezárni?

– A Posta ma mindenütt ott van, ahol ott kell lennie, és a szolgáltatást a jövőben is nyújtjuk. Tudni kell, hogy a hagyományos postai szolgáltatás iránti igény csökken az egész világon. A fő kérdés az, hogy hová fejlődik a posta, mert a vidéki ember is e-mailezni fog pár éven belül. Ez fogja meghatározni, hogy hol milyen szolgáltatással kell jelen lennünk. Nekünk most az a dolgunk, hogy a hálózatunk minden tagját bekapcsoljuk a világhálóba. Tudnunk kell számlát vezetni és kártyát kezelni.

– Milyen következményei lehetnek a sárga csekkre kivetett tranzakciós adónak?

– A sárga csekk csak egy kisebbik része a Posta tevékenységén belüli pénzügyi tranzakcióknak. A csekk már évtizedek óta jelen van a szolgáltatások között. Ma már nagyon sok egyéb banki tranzakció van, amelyek számossága jóval nagyobb, ezért nem jó kiemelni a sárga csekket.

– Miért érdeklődnek a montenegrói és a romániai posta privatizációja iránt?

– Előzetes tájékozódást folytatunk a montenegrói postáról, de még nem tudok nyilat­kozni arról, beadunk-e ajánlatot a pályázatra. Terjeszkedési törekvésünk logikusan következik abból, hogy a magyar piac 2013-ban megnyílik, ezért próbálunk máshol is teret nyerni. Romániában sem nyílt még meg az adatszoba, de megnézzük majd, amint lehet. Ez után dől el, hogy teszünk-e javaslatot. A hazai lapterjesztés és küldeménytovábbítás piacán is arra készülünk, hogy még az idén részt vállaljunk a piac konszolidálásában.

– A mobilpiac viszont telítettnek tűnik.

– Ezen az alapon rengeteg autómárka sem jött volna létre. A Posta az új mobilcégbe értékesítési hálózatával kapcsolódik be, 2 800 eladási pontunk van nagy értékesítési tapasztalattal rendelkező munkatársakkal. Ez az a tőke, mellyel mi ebben az üzletágban szerepet vállalunk.