Nehéz lesz a hadiipari kitörés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy néhány hete megjelent határozatában úgy döntött a kormány, hogy – legalábbis nominálisan – megállítja a védelmi büdzsé egy évtizede zajló zsugorodását 2015-ig. Ezt követően, 2016-tól a hadi kiadásokat évente a GDP 0,1 százalékával kell növelni, így a tervek szerint az tíz év múlva, azaz 2022-re érheti el az 1,39 százalékot. Hende Csaba szerint ennek nyomán a következő tíz évben a honvédség hadfelszerelésének minden területét érintik majd a 2016 után elinduló fejlesztések – nyilatkozta a napokban a miniszter.
Szűkre szabott költségvetésről, és ezzel párhuzamosan komoly célokról számol be a Honvédelmi Minisztérium egy a témában készített háttéranyaga is, amelynek fő üzenete a takarékosság. A szükséges lépések közt van az indokolatlan kiadások levágása, a feleslegessé vált ingatlanok és eszközök értékesítése és a bürokráciacsökkentés – csak ez utóbbitól többmilliárdos megtakarítást remél a tárca. A szervezeti felépítés – ahogy az anyag fogalmaz – „szálkásításától” a hadsereg erősödését várják. Ennek keretében az elkövetkező években a meglévő 2 ezer mellett további 6 ezer fővel növelni kívánják az Önkéntes Tartalékos Rendszerben szolgálók számát. Mindezt az a kormánydöntés is segíti, amelynek nyomán a tartalékossá váló volt korkedvezményes nyugdíjasok mentesülnek a január 1-jétől a szolgálati járandóságukat terhelő 16 százalékos adóterhelés alól.
A takarékosságnak köszönhetően a tárca finanszírozhatónak tart több projektet az évtized végéig. A kibernetikai program, a lövegek, ruházati felszerelések beszerzése mellett nagyobb hadiipari jelentőséggel bírhat a „Kárókatona” projekt. Ennek keretében egy könnyű páncélozottságú többcélú alapjárművet gyártanának Magyarországon, amelynek forrásigénye 2012 és 2019 között minimum 150 milliárd forint.
„Fontos szempont, hogy a hazai védelmi költségvetés rendkívül kicsi ahhoz, hogy komoly megrendelések születhessenek, a belső piacot illetően tehát felettébb szkeptikus vagyok” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő kifejtette: „a védelmi kiadások 2016-ig a tervek szerint állandóak maradnak, és onnantól is csak a GDP 0,1 százalékával növekednek évente. A hadiipar felfuttatásának terve mindenképp támogatható, de egyelőre nem látom azt a pénzügyi forrást, amely belső keresletet teremthetne” – fogalmazott Tálas.
A biztonságpolitikai szakértő szerint más kérdés a külpiacra termelés. „Ezen a ponton fel kell tenni a kérdést, hogy mit tud Magyarország gyártani, amely versenyképesen értékesíthető” – tette fel a kérdést Tálas, aki rámutatott: „A válság hatására az egész világon terjedőben van a smart defence gondolat, amely takarékosan elköltött védelmi kiadásokat jelent, vagyis más országok is igyekeznek a költséghatékonyságot érvényesíteni a beszerzéseikben.”
Egy lapunknak nyilatkozó hadiipari szakértő szerint az exportra termelés másik fő akadálya, hogy Magyarországnak nincsenek referenciatermékei, vagyis jelenleg nincsenek tapasztalatok arról, hogy magyar eszközök hogyan vizsgáznak a gyakorlatban.
Nem volt ez mindig így: a rendszerváltás előtt Magyarország kifejezetten sikeres volt a katonai célú híradás-technikai berendezések gyártásában, amelyet széles körben értékesített is a Varsói Szerződés tagországaiban. A kilencvenes években aztán a fejlesztésére nem jutott pénz.
Jóllehet a téma szakértői szerint az akkor sikeres szürkeállomány mai meglétére a Masat–1 műhold a legjobb példa, ám az állami finanszírozás hiányzik. A hazai magáncégek hátrányának pedig a legfőbb oka az, hogy olyan tőkeerős külföldi vállalkozásokkal kellene versenyezniük, mint a német Siemens, az olasz Marconi és a francia Thales. Ezeknek a cégeknek civil termékeik és értékesítésük van, amelynek bevételéből finanszírozhatják hadiipari kutatásaikat.
A Rábát is a polgári gyártás és a külföldi megrendelések húzzák
Február végén egy napra magasra szökött a Rába árfolyama, mert a Magyar Nemzet és a Népszabadság azt írta, hogy a Hadfelszerelési Ipar-korszerűsítési Terv (Hadik-terv) keretében a Honvédelmi Minisztérium komoly szerepet szán a Rábának. Korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is többször hangsúlyozta a járműipari ágazat fontosságát.A Rába Jármű Kft. – amelynek fő tevékenysége a katonaijármű-gyártás – a Magyar Honvédség tenderén 2003-ban a különböző kivitelű és teherbírású katonai terepjárók kategóriában 15 évre elnyerte a kizárólagos beszállítói státuszt.
Kérdéses azonban, hogy honnan lesz a honvédelmi tárcának pénze a katonai járműállomány korszerűsítésére, amikor csak megszorítási tervekről hallani. Arról nem is beszélve, hogy a csökkenő megrendelések miatt a Rába Jármű Kft. 2010-es 6,1 milliárdos forgalma tavaly 5,5 milliárd forintra mérséklődött, de ezt az összeget is úgy érte el a cég, hogy – főleg német és angol megrendelésre – sikerült növelni a polgári értékesítést. Ez úthenger- és dömperalvázak, valamint járműfőegységek, alkatrészek szállítását jelenti.
A Rába Jármű Kft. – amelynek fő tevékenysége a katonaijármű-gyártás – a Magyar Honvédség tenderén 2003-ban a különböző kivitelű és teherbírású katonai terepjárók kategóriában 15 évre elnyerte a kizárólagos beszállítói státuszt.
Kérdéses azonban, hogy honnan lesz a honvédelmi tárcának pénze a katonai járműállomány korszerűsítésére, amikor csak megszorítási tervekről hallani. Arról nem is beszélve, hogy a csökkenő megrendelések miatt a Rába Jármű Kft. 2010-es 6,1 milliárdos forgalma tavaly 5,5 milliárd forintra mérséklődött, de ezt az összeget is úgy érte el a cég, hogy – főleg német és angol megrendelésre – sikerült növelni a polgári értékesítést. Ez úthenger- és dömperalvázak, valamint járműfőegységek, alkatrészek szállítását jelenti. -->
