Mint mondta, emlékezete szerint az oligarcha szó azt jelenti, hogy egy pénzember gazdasági hatalmán keresztül részt vállal, illetve kér a politikai hatalomból is, ilyen szereplő pedig jelenleg nincs Magyarországon. Hozzátette: olyan pénzemberek, akiket oligarcháknak lehet nevezni ugyan nincsenek a magyar mezőgazdaságban, de jelentős - magyar viszonyok között jelentősnek mondható - birtoktestek igen. Ezzel kapcsolatban a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) álláspontja - amely Budai Gyula személyes véleménye is - nagyon régóta változatlan: Magyarországon a kis-, a közepes- és a nagygazdaságok harmonikus egyensúlyát kell megteremteni a mezőgazdasági termelésben.
Budai Gyula szerint az 1990-es évek elején kialakult birtokstruktúra mára szerves részévé vált a magyar agráriumnak, és azok a nagygazdaságok, amelyek nagyobb földterületeken gazdálkodnak, jelentős munkaadók vidéken. E gazdaságok nélkül nem lehetett volna elérni, hogy tavaly például a magyar mezőgazdaság adta a GDP-növekedés jelentős hányadát - tette hozzá.
"Amikor a jelenlegi kormány - egy jól meghatározható birtokpolitikai elv mentén - arról dönt, hogy a helyben lakókat és az állattartást vállalókat a földhaszonbérleti szerződések megkötésénél előnyben kívánja részesíteni, akkor jönnek a jogvédők" - mondta. Hozzátette, hogy az állam nem kívánja dobra verni az állami tulajdont, csak bérbe akarja adni azoknak, akik a mezőgazdaságból szeretnének megélni. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány világos rendszerbe foglalva határozta meg a haszonbérleti rendszert. Így az első körben pályázható 34 ezer hektárnyit terület 47 százaléka 10-50 hektár közötti nagyságú, 13 százaléka 100 hektár feletti, a fennmaradó rész pedig 5-20 hektár közötti.
