Csak az épületek negyedénél van szigetelés

Ma Magyarország teljes energiafelhasználásának 33 százalékát emészti fel lakóépületeink fűtési és melegvíz-igénye, ám ennek az energiamennyiségnek a 81 százalékát a 3,8 millió magyar ingatlan kétharmadát jelentő családi házak energiafogyasztása teszi ki, és csak a fennmaradó rész írható a már több mint 40 százalékban leszigetelt panel és a 20–25 százalékban korszerűsített téglaépítésű társasházak számlájára. Ebből az következik, hogy a legnagyobb energiamegtakarítási potenciál egyértelműen a családi házak szigetelésével érhető el, fejlődni pedig van honnan, ugyanis a kimutatások szerint a hazai épületállomány csupán 25 százaléka szigetelt jelenleg.

A magyar ingatlantulajdonosok tisztában vannak a beavatkozás jelentőségével, nagyjából 85 százaléka tudja, hogy energiahatékonysági beruházásokkal nagymértékben csökkentheti rezsiköltségét, mégis alig felük végzett otthonán ilyen fejlesztéseket az elmúlt 5 évben, legnagyobb részt a fűtési energia felhasználásának csökkentését célozva – vélik a ­Knauf Insulation szekértői. Egy jól célzott energiahatékonyság-fejlesztési program a családi házas szféra energetikai korszerűsítését ösztönzi. A kimutatások szerint a családi házak energiamegtakarítása terén hatalmas lehetőségek rejlenek, mivel azok a társasházi lakásoknál sokkal nagyobb alapterületűek, így arányaikban hőt is nagyobb területen veszítenek.

A Knauf Insulation és az Energiaklub felmérése szerint egy nem szigetelt családi ház esetében a tető- és homlokzati hőszigetelés nyílászárócserével együtt akár 50–60 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B–C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat egyedi adottságaiktól függően. A téglaépítésű társasházak szigetelése jóval kisebb, mindössze 15–25 százalékos megtakarítást, a panelházak szigetelése pedig mindössze 10–15 százalékos megtakarítást eredményez, ami csak 1-2 kategória ugrást jelent. Családi házak esetében a külső hőszigetelés már önmagában is a leggazdaságosabb beruházásnak minősül. A megfelelő szigeteléssel egy családi ház esetében a gázszámla akár a felére is csökkenthető. Nemzetgazdasági szinten kifejezve pedig a megfelelő szigetelés több 100 milliárd forint megtakarítást hozhat országos szinten évente.

„A tulajdonosok többsége 100 és 300 ezer forint közötti összeget tud ingatlanának energetikai fejlesztésére fordítani, ami igen alacsony összeg egy szakszerű, jó minőségű beruházáshoz” – mondta Aszódy Tamás, a ­Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Az európai országok többségében már elérhető lakossági energiahatékonysági finanszírozási mechanizmus nagy segítséget jelentene a családoknak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy kutatásunk alapján a magyar ingatlantulajdonosok 44 százaléka venne igénybe ilyen lehetőséget otthona energiahatékonysági fejlesztése céljából.” – tette hozzá a szakember.

„Az vitán felül áll, hogy egy ingatlan hőszigetelésével jelentős fűtési, vagy adott esetben hűtési költséget spórolhatnak meg a tulajdonosok, de az is igaz, hogy még kevesen szánják rá magukat a költséges beruházásokra” – véli Merkel Tamás, a Stoa Home építésze. A szakember szerint egy átlagos, 80 négyzetméteres családi ház esetében a szigetelési költség nagyjából félmillió forintot tesz ki, ami a fűtési költségekben hozzávetőleg 10 év alatt térülhet meg. Igazán jelentős rezsiköltség-csökkentés érdekében azonban elengedhetetlen a szintén elavult fűtési rendszerek korszerűsítése is a homlokzatszigeteléssel együtt – tette hozzá. Az építész szerint nagyon fontos az is, hogy az építkezés vagy a felújítás során jó minőségű anyagokat használjanak az ingatlanok tulajdonosai, mert csak így érhető el a kívánt hatás.

A hazai épületállomány tipográfiája

A magyar lakosság 66 százaléka családi házakban (7 millió fő), 20 százaléka (közel 2 millió fő) nem panel társasházban, 14 százaléka pedig (több mint 1 millió fő) panel társasházakban él. A családi házak 23 százaléka, a tégla társasházak 21 százaléka, a panel társasházak 39 százaléka rendelkezik szigeteléssel. Megállapítható, hogy a családi házak energiahatékonyság szempontjából a panelek felét érik el. Összességében a hazai épületállomány csupán 25 százaléka szigetelt. A magyar családi házak jellemzően F–G energetikai besorolásúak.