A vegyipari cégek körében közel tizenöt százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma az idei év első negyedében 2011 azonos időszakához képest, ami sokkal jobb, mint a 10 százalékponttal magasabb országos átlag – derül ki a Coface Hungary Hitelbiztosító elemzéséből. Ez már csak azért is jó eredmény, mert a vegyipar tipikusan az a szektor, amely a gazdaságnak szinte minden ágazatával szoros kapcsolatban áll. Így a fenti mutató azt is jelzi, hogy az elmúlt éveknek az ágazatot is sújtó csapásai ellenére a vegyipar tűrőképessége még mindig viszonylag jó. Ugyan a vegyipar egészében az eljárások száma alacsony, s az összes regisztrált eljárás alig fél százalékát teszik ki.
A Coface által vizsgált hazai cégek közül minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek; a vegyipari tevékenységet végzők helyzete valamivel jobb, mint az országos átlag. A kockázati szinteket is kibontva - a Coface egy 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti – az látszik, hogy az 1 és 5 közé eső besorolásokban a hazai vegyipari tevékenységet végzők kisebb arányban kaptak üzleti szempontból kockázatosabb besorolást a hitelbiztosítótól.
A vegyipar teljesítménye annak tükrében különösképpen értékelendő, hogy az iparág igen nehéz időszakon jutott túl: nem csak azért, mert szinte minden egyéb partnerszektora komolyan megsínylette a recessziót, majd a stagnálást, illetve a nagyon lassú növekedést, ami meg is látszik az ágazat megrendelésein. A szektor jó része alapanyag-importőr, s így nagy az árfolyam-kitettségük. Fokozta a bajokat, hogy az ide tartozó több iparágat a válság kitörése előtt extraadókkal terhelték – a petrolkémiai cégek egy részét sújtotta és sújtja még mindig ez az intézkedés, a gyógyszeriparra pedig már a válságot megelőzően, 2007-ben extraadót terheltek, ami fennmaradt a krízis éveiben is. Ráadásul ma már nem vonhatják le a k+f ráfordításokat a válságadóból. Ez utóbbi ágazatot az is sújtja, hogy folyamatosan mérséklődik a gyógyszertámogatás, ami mérsékli a fizetőképes keresletet és ezzel a forgalmat, a bevételeket.
S a jövő sem látszik túlságosan fényesnek. Még az átlagnál jobban tejesítő vegyipar, s az azon belül is az egyik legsikeresebb hazai iparág, a gyógyszeripar helyzetét és egyben megítélését is elbizonytalaníthatják azok a megszorító intézkedések, amelyek a második Széll Kálmán Tervből és a konvergencia programban megfogalmazottakból következnek.
Ezek az intézkedések tulajdonképpen kétélű fegyvert jelentenek: makrogazdasági szinten valóban a bizalom visszaszerzésének a célját szolgálják, s általában a gazdaság iránti bizalom terén pozitívan is hatnak. Ám mikroszintre lebontva az amúgy is nehéz helyzeten tovább ronthatnak.
