Kontrolling a gyakorlatban

A vizsgálatban egy komplex módszertan alkalmazásával elemzik az adott vállalatnál gyűjtött adatok minőségét és elérhetőségét, a cég által használt logisztikai mutatószámokat, valamint a logisztikai kont­rol­lin­got támogató informatikai rendszert. Az eddigi általános tapasztalatokkal kapcsolatban Bóna Krisztián elmondta, hogy a cégek jellemzően sokkal inkább a klasszikusnak nevezhető pénzügyi kontrollingra fordítanak kiemelkedő figyelmet, míg a logisztikai folyamataik kontrollingeszközökkel való vizsgálatára jellemzően nem fektetnek elegendő hangsúlyt. Pozitívumként említette, hogy az utóbbi tevékenység egyre több vállalatnál egyre fontosabb szerepet kap, a vizsgálatok központjában azonban leginkább a számviteli szempontból viszonylag könnyebben elérhető adatok vannak, és nem a közvetlenül a logisztikai folyamatokból származók. Ennek legfőbb oka, hogy ezeknél az adatgyűjtés technológiájának megválasztása és megvalósítása sokszor komoly kihívások elé állítja a cégeket. Ennek egyik eredménye, hogy a logisztikai folyamatokat jól leíró, jellemzően naturáliában gyűjtendő adatokat, valamint az ezekből képzett mutatókat a vállalatok többségénél vagy egyáltalán nem alkalmaznak, vagy amit alkalmaznak, az nem kellőképpen kiforrott.

Számos fejlett vállalat alkalmaz már a logisztikai folyamatai követésének megkönnyítése érdekében informatikai eszközöket, amelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a használat során számos hasznos kiegészítő információt rögzítsenek a valós folyamatokkal kapcsolatban. Bóna Krisztián elmondta, hogy jellemzően két eset fordult elő a vizsgálatok során az ebbe a kategóriába sorolható vállalatoknál: az elsőben bár a lehetőség adott volt a megfelelő adatok gyűjtésére, de a vállalat ezzel egyáltalán nem élt, a másodikban az adatok megfelelő módon rendelkezésre álltak, mégis csak ezek töredékét használták fel kontrolling célú elemzésekre a folyamatok fejlesztése érdekében. Tapasztaltak például olyan eseteket is, ahol a logisztikai folyamatok lekövetése szempontjából fontos adatok felvétele – bár az adatgyűjtő eszköz alkalmas lett volna a szükséges adatok rögzítésére – nem történt meg, pedig a feladat egy relatíve egyszerű adatrögzítési folyamat átszervezésével megoldható lett volna. Ez alapján joggal feltételezhető, hogy sokszor már a meglévő megoldások jobb felhasználása, a bennük rejlő lehetőségek felfedezése és jobb kihasználása is komoly előrelépést jelenthet ezen a területen.

A kitűzött célok korrekt megfogalmazása, valamint azok teljesülésének, vagyis az eredményességnek a mérése a XXI. században minden vállalat számára az alapvető törekvések közé sorolódik. A villámaudit ezeket a tényezőket is kellő mélységében áttekinti. Bóna Krisztián szerint az eddigi eredményekből arra lehet következtetni, hogy bár a vizsgált vállalatoknak általában határozott elképzelései vannak a logisztikai rendszer működtetésével kapcsolatos fő céljaikról, ennek ellenére jellemzően nem a céloknak való megfelelés egzakt ellenőrzéséhez szükséges adatokat gyűjtik. Ebből sajnos egyenesen következik, hogy a gyűjtött adatokból képzett mutatóik sem reprezentálják megfelelően a céloknak való megfelelés mértékét, így végső soron az előállított mutatók alapján vagy nem képesek a kitűzött céloknak megfelelő optimális döntések meghozatalára, vagy a meghozott döntések nem kellőképpen megalapozottak, megszokásvezéreltek, és a hatásuk sem egyértelműen vizsgálható. Érdemes tehát a gyűjtött adatok körét, mind pedig az alkalmazott mutatószámokat átgondolni, hogy a logisztikai kontrolling alkalmazásával a vállalatok a valódi céljaikat elérhessék – javasolja a szakember.