Nem romlik tovább a helyzet?

Az elemzés szerint az iparág különösen nehéz periódusán van túl, de az eljárások száma még mindig magas. Bár az év első három hónapjában csupán három százalékkal haladta meg a 2011. január–márciusit, de tavaly ugyanezen időszakban 2010-hez képest több mint 50 százalékkal nőtt. Így az ágazat – mint szinte minden szektor – továbbra is nehéz helyzetben van, hiszen csupán az eljárások számának növekedési üteme lassult.

Az esetek 56 százaléka végelszámolás, az ügyek másik hányadát a felszámolások teszik ki, csődeljárást pedig egy-két esetben indítottak. Tehát a végelszámolás volt a legjellemzőbb, ezen belül pedig kiugróan magas a kényszer-végelszámolások száma. Ezt azzal magyarázza Czibor Zsolt, a Coface jogásza, hogy még nincs vége az adóhatóság által tavaly indított hullámnak. Bár lehet, hogy az adóhatóság szempontjából tisztul a piac, de az adósok listája még mindig nagyon hosszú – figyelmeztet. Ha figyelembe vesszük a szektorban működő vállalkozások számát, és így tekintjük a kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot, akkor a fuvarozást végzők, illetve a logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások mutatója az országos átlag felett található.

A Coface által vizsgált hazai cégek közül minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek, a fuvarozás és logisztikai tevékenységet végzők helyzete pedig valamivel rosszabb, mint az országos átlag – állítja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője. A kockázati szinteket is kibontva – a hitelbiztosító 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti – az látszik, hogy az 1 és 5 közé eső besorolásokban a hazai logisztikai és fuvarozói tevékenységet végzők nagy arányban üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak, ezek a cégek évek óta gyenge likviditással bírnak, többnyire alultőkésítettek. Ha azonban ezen belül az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriát vizsgáljuk, akkor az ebbe a kategóriába sorolt logisztikai tevékenységet végzők aránya megegyezik az országos átlaggal. A fókusz a középmezőnyön van, azaz a vízválasztó 4-es és 5-ös besorolásban lévőkön. Fontos kérdésnek nevezte a szakember, hogyan alakul az idén ezeknek a cégeknek a megítélése. Nagy kockázatot jelent, hogy jelentős hányaduk a kockázatos és nem kockázatos besorolás határán, az ötös kategóriában áll – ezek bármilyen irányba történő elmozdulása jelentősen befolyásolhatja a cégek minősítését, ami növeli az idei évre vonatkozó várakozásokat övező bizonytalanságokat. Figyelni kell a partnercégek tevékenységét – tanácsolja Kárpáti Gábor. Mindent el kell követni ugyanis, hogy ne érjen minket váratlanul és felkészületlenül, ha a partnercégnél likviditási problémák adódnak. Az adatokból is kitűnik, hogy nincs erős középvállalati szegmens ebben az ágazatban sem Magyarországon, holott általában a jól prosperáló kkv-k teremthetik meg egy ágazat alapját, stabilitását, sőt növekedését.

A fuvarozók helyzetét nagyban nehezíti az olajár növekedése és a forint dollárral szembeni gyengülése miatt bekövetkezett, hónapok óta tartó üzemanyagár-emelkedés, hiszen esetükben ez jelentős mértékben befolyásolja az ágazat jövedelmezőségét – mondja az ügyvezető. A fuvarozókat nyilván sújtja az elmúlt évek visszaesése, nem javította az ágazat fizetési képességét a gázolaj januártól megnövelt jövedéki és általános forgalmi adója sem. Tovább rontja a szektor jelentős részének helyzetét, hogy a válságot megelőzően több cég modernizálta gépjárműparkját, mégpedig zömmel svájcifrank-alapú lízingkonstrukciók segítségével. Ennek megugrott terheit a svájci frank forintárfolyam elszállása mellett nagyon nehéz kitermelni. Bár a belföldi kereslet élénkülése még várat magára, és ez ebben az ágazatban is érezteti hatását, a külső konjunktúrának köszönhető export már hosszabb ideje élénkül, ami valamelyest javította a helyzetet. Ez is azonban legfeljebb csak ellensúlyozni volt képes a korábban említett negatív hatásokat (üzemanyagár-emelkedés, lízingterhek növekedése). Mindezek ellenére Kárpáti Gábor nem vár további romlást ebben az ágazatban, inkább a helyzet javulására számít, mondván, hogy azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt évek negatív hatásait ki tudták védeni, illetve túl tudták élni, a jövőben már jobban teljesíthetnek. Felhívja azonban a figyelmet, hogy azokban az ágazatokban, amelyek már az előző éveket is súlyosan megszenvedték, az idén még drámaibb módon elmélyülhetnek a negatív folyamatok. Mindez egyben azt is jelenti, hogy fokozott óvatosságra van szükség, legalább olyanra, mint amilyenre a gazdálkodók rákényszerültek a válság korábbi éveiben, 2008–2009-ben. Érdemes, sőt szükséges visszanyúlni az azokban az időkben folytatott szigorú kockázat- és követeléskezeléshez – mondja. Ez az óvatosság azt is jelenti, hogy nagyon sűrűn kell véleményt alkotni az üzleti partnerekről, nem elég évente, félévente. A kockázatok tompítása érdekében korai információgyűjtéssel, cégminősítéssel, monitoring szolgáltatások igénybevételével kell operálni. Ezeket már egyre szélesebb körben és mind mélyebb információtartalommal lehet elérni. Amikor pedig bekövetkezik a partnernél a baj, akkor gyorsan és hatékonyan kell rá reagálni, ugyanis az így fellépő hitelezők jóval nagyobb arányban jutnak a pénzükhöz, mint azok, akik kivárnak. Azt tanácsolja, hogy 30 napos fizetési késedelem után a szigorú(bb) követeléskezelést válassza a kárvallott, akár harmadik félre bízva ezt a feladatot.

Nem látszik a fény az alagút végén

Minden bizonnyal az elkövetkező időszakban is marad a küszködés a magyar gazdaságban, és nem várható a fizetésképtelenségi eljárások számában radikális változás – derül ki a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. Az idei első negyedévben összességében közel 25 százalékkal nőtt az eljárások száma a tavalyi év azonos időszakának amúgy már nem alacsony bázisához képest. A kormányzati intézkedések sem segítették a kockázatok mérséklődését. Emellett megjelentek új kockázati elemek is.