A számlák egyharmadát késve fizetik ki Európában

Az Atradius Fizetési Szokások Barométer szerint a helyzet Görögországban a legrosszabb, ahol a 90 napon túli tartozások aránya megközelíti a 20 százalékot.
 
Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb, májusi felmérésében 14 európai ország - Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc és Törökország - közel 3 000 vállalkozását kérdezték meg ügyfeleik fizetési szokásairól. A válaszokból kiderült, hogy – elsősorban likviditási problémák miatt – háromszor annyian számítanak a szállítói hitelezés kockázatainak növekedésére a következő hat hónapban, mint ahányan arra, hogy a helyzet javulni fog.
 
A cégvezetők borús jövőképét az Atradius piaci statisztikái is alátámasztják: a felmérésben résztvevő országokban a kibocsájtott számlák összértékének 30 százalékát csak késedelmesen, 3 százalékát pedig egyáltalán nem fizetik ki. Ugyancsak általánosan jellemző, hogy a már lejárt számlák mintegy ötöde 60 napon túli tartozás.
 
Nem meglepő módon a vizsgált országok közül Görögországban a legrosszabb a helyzet, ahol a felmérés 30 százalékos átlagával szemben a céges számlák 41,1 százalékát egyenlítik ki késedelmesen. Nem sokkal jobb a helyzet Olaszországban és Írországban sem, ahol ugyanez az arány 39,5 illetve 38,2 százalék. A 90 napon túli tartozások aránya átlagosan 6 százalék volt a vizsgált piacokon, azonban a fent említett országok itt is kilógnak a sorból: Görögországban 18,7, Olaszországban 11,7, Írországban pedig 6,5 százalék a 3 hónapnál régebben lejárt számlák aránya. A dél-európai országok vezetik a nemfizetési toplistát is: Görögországban a belföldi számlák 7,4, míg Olaszországban 5,4 százalékát egyáltalán nem fizetik ki.
 
Ami a halasztott fizetés arányát illeti, az átlagos értékek alig változtak egy év alatt: a cégek belföldi partnereiknek az esetek 52,5, míg külföldiekkel kapcsolatban az esetek 46 százalékában adták meg a halasztott fizetés lehetőségét. Egy évvel korábban 46 illetve 44 százalék volt az arány.

A vizsgált piacokon a fizetési határidők átlagos hossza belföldi forgalomban 39,4 nap, határon átnyúló ügyletek esetén pedig 34,6 nap volt. 2011-ben belföldi számlák esetén 35, külföldiek esetén pedig 36 nap volt az átlagos fizetési határidő, azaz vállalkozások láthatóan engedékenyebbek lettek hazai vevőikkel szemben.

A késedelmes fizetés, illetve a nemfizetési kockázatok ellen a megkérdezett cégek 48,6 százaléka tett már valamilyen lépést: az aktív hitel- és követelésmenedzsment, felszólító levelek kiküldése, a vevők hitelképességének ellenőrzése, valamint a biztonságosabb fizetési megoldások előírása tartoznak a leginkább alkalmazott módszerek közé. A fizetésösztönző eszközök közül egész Európában egyre népszerűbb a lejárat előtti fizetést honoráló kedvezmény: a megkérdezettek csaknem 35 százaléka adott már ilyet vevőinek, Olaszországban pedig ez az arány a 60 százalékot is meghaladja.