Az egészségügyi informatikában nagy a lemaradás – állította egy infokommunikációs szakkonferencián Kincses Gyula, a téma szakértője. Szerinte informatikai fejlesztések nélkül nem lehet eredményes egyetlen reform sem, sőt súlyos működési zavarok keletkezhetnek. „Fel kell fogni”, hogy korszerű informatikai eszközök nélkül nincs esély a legkorszerűbb diagnosztikus és terápiás eljárások elterjedésére, az egészségügyi ellátások valóban hatékony megszervezésére, arra, hogy követni és optimalizálni lehessen a betegek útját az egészségügyi ellátóhelyek között. A modern informatikai rendszerek alacsony szintje mára az egészségügy modernizációjának egyik legfőbb korlátjává vált – mondta a szakember.
Az egészségügyi rendszer hatékonyabbá tételében az elektronikus megoldásoknak ezért kulcsszerepük van. Nem csak itthon, de Európa-szerte: John Dalli, az egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős uniós biztos nemrég be is jelentette: a 2014–2020-as időszak uniós költségvetésében az e-Health fejlesztések külön tételt képviselnek majd. Az első fejlesztések között a távfelügyeleti rendszer kiépítése, az idősekről való gondoskodás, az emberek öngondoskodásának segítése szerepel majd.
Azt már Szócska Miklós egészségügyi államtitkár közölte, hogy Magyarországon a következő két évben mintegy 10 milliárd forintos uniós forrás révén jelentős fejlesztések várhatók az elektronikus egészségügyben. Az egészségügyi államtitkárságon belül hamarosan önálló e-Health programirodát hoznak létre, s külön e-Health kabinet is dolgozik majd mellette.
Szócska Miklós úgy látja, az egészségügyben már minden adat rendelkezésre áll az infokommunikációs forradalomhoz, és Magyarország akár elektronikus egészségügyi, vagyis e-Health nagyhatalom lehet. Az államtitkár ezt a kijelentését többek között arra alapozta, hogy az e-Health fejlesztések forrása a strukturális alap, és az annak hatékony felhasználását vizsgáló munkacsoport irányításával Magyarországot bízták meg. Ez azt jelenti, Magyarország koordinálja azokat az erőfeszítéseket, hogy az egészségügyi fejlesztésekre legyen tőke – mondta.
Az informatikai fejlesztésekkel egy időben a már meglévő rendszerek felülvizsgálata, átalakítása sem halasztható. Hiába költenek – becsülik – ugyanis mintegy ötmilliárd forintra a magyarországi egészségügyi informatikai piacot, a jelenlegi informatikai rendszerek többnyire szigetszerűen működnek, technológiailag elavultak, fenntartási, felhasználói oldalról pedig számos kívánnivalót hagynak maguk után. Ezt több nemzetközi cég tanulmánya, például az IDC, a globális IT-piacok információszolgáltató cégének felmérése is alátámasztja. De igazolják az államosított kórházak fenntartójának, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet adatai is.
Ezek szerint a január 1-jén államosított kórházak többsége ugyan három nagy rendszert használ, ugyanakkor összesen csaknem 30-féle szoftver található még meg ezekben az intézményekben. Ez egybevág azzal a piaci információval, mely szerint a rendelők és a kórházak többségét jelenleg három nagyobb informatikai vállalkozás szolgálja ki: a T-Systems csoporthoz tartozó ISH Informatika Kft., a Sani-Net Medic Kft. és a GlobeNet Zrt.
A cégek mind érzik az új idők szelét, és igyekeznek is vitorlájukba fogni azt. Ahogyan az ISH-nál fogalmaztak: olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek biztosítják a rendszerek összeköttetését. Emellett a betegek és a orvosok közötti mobilkommunikáció, valamint a telemedicina a cég fő fejlesztési iránya. Az Enterprise Group nemrég, a Kórházszövetség közgyűlésén mutatta be legújabb fejlesztését, az Enterprise Multi Medikai Alkalmazást (EMMA). Az integrált szoftverrendszer a fekvő- és járóbeteg-ellátó intézmények, háziorvosok és a gyógyításban részt vevő egyéb egészségügyi szervezetek számára készült.
A mindentudó Katéter Mónika, az államtitkárság csodafegyvere
A Kapacitástérkép-tervező és Monitoring-kutató Alkalmazás, mely „leánykori nevén”, vagyis rövidítésével, Katéter Mónikaként vonult be az egészségügyi köztudatba, a szakállamtitkárság informatikai ásza. Olyan rendszer, melyben „egymásra rétegezték” a különböző adatbázisokat. Segítségével látni lehet például, hogy kik hol veszik leginkább igénybe a különféle egészségügyi szolgáltatásokat.A papíralapú vényeket kiváltó elektronikus recept bevezetése évek óta húzódik, most jövőre ígérik. Az e-recepttel csökkennének a gyógyszerkassza kiadásai, mivel vények beszerzésére csak 2010-ben több mint 262 millió forintot fizetett ki az OEP. Ezenfelül az orvosok számára csökken az adminisztráció, kevesebbet kell várakozniuk a betegeknek, egyúttal több idő lesz a konzultációra a terápia eredményessége érdekében.
A papíralapú vényeket kiváltó elektronikus recept bevezetése évek óta húzódik, most jövőre ígérik. Az e-recepttel csökkennének a gyógyszerkassza kiadásai, mivel vények beszerzésére csak 2010-ben több mint 262 millió forintot fizetett ki az OEP. Ezenfelül az orvosok számára csökken az adminisztráció, kevesebbet kell várakozniuk a betegeknek, egyúttal több idő lesz a konzultációra a terápia eredményessége érdekében. -->
