Július végéig pályázható kockázati tőke

Összesen 28,5 milliárd forintos keret áll rendelkezésre az Új Széchenyi Terv kockázati tőkeprogram (Jeremie II.-ként is emlegetett) két új kiírásában. A magvető, vagyis az induló alapokra 6 milliárd forint, míg a növekedési alapokra 22,5 milliárd forint jut. A Közös Magvető Alap Alprogramban négyszer 1,5 milliárd forint befektetési összeget ítélnek oda. A Közös Növekedési Alap Alprogramban háromszor 4,5 milliárd forint, valamint háromszor 3 milliárd forint támogatás adható.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint ehhez minden alap esetében legalább 30 százalék arányban magánbefektetői forrást kell hozzátenni, amely további mintegy 12,5 milliárd forintot jelent. Így a 10 alapkezelő által végrehajtott befektetések összesen legalább 41 milliárd forintnyi beruházást eredményezhetnek 2015 végéig.

A növekedési alprogram célja és feltételrendszere hasonlít a már működő Jeremie kockázati tőkeprogramhoz: elsődlegesen a növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozásokat kívánja támogatni, de már nagyobb összegű tranzakciókkal az érettebb szakaszban tartó projekteket preferálva.

A magvető alprogrammal a kabinet egy olyan kedvezményezetti kört céloz meg, amely eddig nagyon korlátozottan jutott tőkéhez. A program a nagyon korai fázisban lévő, akár csak koncepciószinten létező, viszonylag alacsony kezdeti forrásigénnyel bíró innovatív projekteket kívánja támogatni. A maximálisan befektethető összeg 150 ezer eurónak megfelelő forintösszeg 12 hónap alatt, amelyet még egy befektetési döntés legfeljebb további 150 ezer eurónyi finanszírozással egészíthet ki. Erre az alprogramra a már futó tőkeprogramban részt vevő alapkezelők is pályázhatnak. A pályázatokat 2012. július 30-án lehet beadni a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. székhelyén.

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) szerint a kockázati- és magántőkeiparág szereplői az elmúlt húsz évben 420 magyar vállalkozásba 4 milliárd dollárt fektettek be. A 2010-ben indult Jeremie programok révén közel 40 milliárd forint visszatérítendő forrást kaptak a magyarországi kkv-k. Ezen befektetések szerepe a gazdaság növekedésében a pénzügyi válság következtében tovább nőtt, a banki csatornák elapadása miatt ugyanis kiemelt szerepet kaptak az alternatív finanszírozási lehetőségek. A HVCA sérelmezte, hogy amíg a környező országokban nem fizet áfát az a cég, amely egy befektetést értékesít, addig Magyarországon egy ilyen projektet 27 százalékos áfa terhel. Ezért a szervezet a kormányzatnak egy javaslatcsomagban kezdeményezte a jogi szabályozás korszerűsítését.

Túl a régiós átlagon

Európában 39,8 milliárd euró forrást vontak be tavaly az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület adatai szerint, ami 80 százalékos növekedés 2010-hez képest. A befektetések értéke 2010-hez képest 6 százalékkal, 45,5 milliárd euróra nőtt. A befektetés célországa szerint a GDP arányában mérve Magyarország a hatodik Európában; ezzel jelentősen meghaladja a régió és egész Európa átlagát is. Magyarországon és Európában is az élettudományok, az információtechnológia és a kommunikációs szektorban a legaktívabb a kockázati tőke.