BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A bőrünkre megy: öt éve faragják a magyar egészségügyet

Az évtized elejét még az egészségügyi kiadások reálértékben is gyors ütemű, évente közel 5 százalékos reálérték-növekedése jellemezte az OECD-országokban, 2010-re viszont lelassult ez a folyamat, sőt, van, ahol már csökkenés tapasztalható – derül ki a Health Data 2012 című tanulmányból.

Arra már a KSH adatai mutatnak rá, hogy az OECD-országok közül egyedüliként Magyarországon már 2007-től mind kevesebb jut az egészségügyre. A gazdasági recesszió, illetve az ennek nyomán hozott költségvetési megszorító – különösen a gyógyszerkasszát érintő - intézkedések hatására 2009-re a három évvel azelőtti szintre süllyedt reálértékben az egy főre jutó egészségügyi kiadás. Miközben 2003 és 2006 között növekedés volt tapasztalható, mégpedig az inflációt meghaladó mértékben.

A világgazdasági válság nyomán szinte az összes OECD-ország kénytelen volt a kiadások lefaragását eredményező intézkedéseket hozni. Írországban például a béreket, sőt az egészségügyi dolgozók számát is csökkentették, és visszafogták a gyógyszertámogatás mértékét. A gyógyszerkiadások visszavágása érdekében szinte mindenütt még inkább az olcsóbb „másolat” készítményeket kezdték el preferálni.
Észtországban emellett mérsékelték az Egészségügyi Minisztérium adminisztratív kiadásait, valamint az egészségügyi szolgáltatások állami támogatását. Csehország a kórházi napidíjat emelte meg. Ahogyan Magyarországon, Csehországban és Izlandon is összevontak kórházakat.

Az egészségügyi kiadások GDP-n belüli aránya a kiadások visszafogásával mérsékelten, 9,6-ról 9,5 százalékra csökkent. A GDP-ből továbbra is az Egyesült Államok költötte egészségügyre a legtöbbet (17,6 százalék), míg Mexikó és Törökország a legkevesebbet (6,2 és 6,1 százalék).
Magyarországon a GDP-arányos egészségügyi kiadások folyamatosan csökkennek: a 2003-as 8,3 százalékról 2009-re 7,3 százalékra estek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek