A hazai fesztiválokat tömörítő szervezetek listáin összesítve körülbelül 300 hazai fesztivál szerepel, de a regisztráció nélküli eseményekkel együtt akár 400-600 olyan rendezvény is lehet Magyarországon, amely két- vagy többnapos programot nyújt és legalább tízezer látogatója van. Ennél kisebb rendezvényből pedig sokszor ennyi van, hatezerre becsülik. Ezek többsége népművészeti és gasztronómiai rendezvény, a leglátogatottabbak azonban a művészeti és könnyűzenei programok.
A múlt hétvégén Zamárdiban rendezték meg az egyik legnagyobbat. A Balaton Sound az elmúlt évek legnagyobb durranásának számít. 2007 óta elérték, hogy a balatoni szezon legnagyobb, fiatalokat megmozgató rendezvénye lett.
Fülöp Zoltán, a Balaton Sound főszervezője azt mondta: jól átgondolták annak idején mit is akarnak és úgy döntöttek, hogy egy igényesebb könnyűzenei fesztivált csinálnak a Balatonnál. Ez a vendéglátóhelyek szolgáltatásainak színvonalára, a gasztronómiai kínálatra és a komfortra is igaz. Klubszerű helyszíneket alakítottak ki és 15-20 helyen, 100-150 produkció lép fel a négy nap alatt, mindehhez megfelelően exkluzív hátteret nyújt a Balaton, úgy is, mint szórakozási lehetőség.
A rendezvényen 1200-1500 ember dolgozott, mindenkit, a biztonsági alkalmazottakat, a vendéglátókat, a technikusokat és a vízimentőket is beleértve – mondta Fülöp Zoltán. – Ehhez jön, hogy egész évben zajlik a program előkészítése, amelyben folyamatosan 50 ember vesz részt. Ezen nincs is mit csodálkozni, ahhoz, hogy négy napig 100 ezer ember szórakoztatásáról felelősen gondoskodjunk, nagyon komoly munkára van szükség.
A jövő évi program előkészítése már idén elkezdődik, azokkal az ügynökségekkel, akik a mostani produkciókat szállították már ilyenkor egyeztetnek arról, jövőre kik, és milyen nyári turnékat szerveznek, a programkínálat ugyanis a kulcsa, hogy milyen lesz a látogatottsága egy rendezvénynek.
Gerendai Károly, a Sziget szervezőiroda ügyvezető igazgatója a VOLT fesztivál kapcsán elmondta: az, hogy az idei rendezvényen kevesebb vendég volt, a gazdasági válság mellett annak is betudható, hogy idén eklektikusabb lett a program, hiába próbálták, végül nem tudtak olyan előadókat elhozni, akik jobban megszólíthatták volna a megcélzott fiatal felnőtt korosztályt. Az idei program egy része inkább az idősebbeknek szólt, akik viszont kevésbé járnak fesztiválokra, tette hozzá Gerendai.
A Magyar Turizmus Zrt. tanulmányából kiderül: a fesztiválokat leginkább látogató közönség a 15-29 évesek korosztálya, ők azok, akik a legtöbb fesztiválra elmennek, ők azok, akik a legtöbbet hajlandók utazni egy-egy programért és ők költik a legtöbb pénzt is. A magyarországi fesztiválok hatvan százaléka tízezer főnél kevesebb látogatót vonz, ezen belül 23 százalékát egy-két ezren látogatták. A fesztiválok tizede nevezhető hazai viszonylatban nagy rendezvénynek, 50 ezer feletti látogatókörrel.
A legnagyobb, az idén augusztus 6-án induló Sziget. Gerendai Károly azt mondta: az ország méreteihez, lehetőségeihez képest, hazánkban több a fesztivál, mint a környező országokban és bár Magyarországon csak a Sziget mondható igazán nemzetközi léptékűnek, még csaknem 10 jelentős rendezvény van, míg a környező, hasonló adottságokkal rendelkező országokban csak egy-kettő. Ugyanakkor hetente legalább 20–30 konkurens rendezvényt tartanak Európában, amelyek azért jelentenek komoly konkurenciát, mert a több bevételük miatt többet is tudnak ajánlani a fellépőknek.
A válság a hazai fesztiválokat is megviselte. Minden szervező igyekezett költségcsökkentéssel és a jegyárakkal kompenzálni ezt. A Sziget pénzügyi kilátásai ugyanakkor idén jobbak, mint a múlt évben, amikor veszteségesen zárt − mondta Gerendai Károly, aki szeretné, ha idén tartani tudnák a 385 ezres tavalyi látogatószámot, de azért kisebb visszaeséssel számolnak.
Az biztos, hogy sokkal többet kellett tennünk azért az idén, hogy ne legyen nagy baj – mondta Gerendai Károly. – A Sziget esetében lényegesen csökkentettük a kockázatot azzal, hogy 300 millió forintos kiadáscsökkentést hajtottunk végre. Ezzel stabilizáltuk a jövőképet, de ez nem jelenti azt, hogy minden veszély elmúlt. A megnövelt nemzetközi reklámkampány miatt, és a januárban elnyert Európa Legjobb Nagyfesztiválja Díj miatt arra számítunk, hogy összességében legfeljebb 10 százalékos lesz a visszaesés a nemzetközi jegyeladásban. A magyar piacon még nem látunk tisztán, de eleve belekalkuláltuk a visszaesést idei költségvetésünkbe.
A KSH adatai szerint a Magyarországra látogató külföldieknek mindössze a 4,2 százaléka jön hozzánk azért, hogy fesztiválozzon. Az unióban hasonlóak az adatok. Az Európai Bizottság két évvel ezelőtti Eurobarometer felmérése külön megnevezi a fesztivállátogatást mint utazási motivációt. A kutatás eredményei szerint a desztináció kiválasztásában az európai utazók öt százaléka nevezte meg a fesztiválokat és más rendezvényeket mint legfontosabb döntési ismérvet.
A Sziget szervezőiroda kíváncsi volt, hogy milyen gazdasági hatása van a fesztiváloknak, két évvel ezelőtt a KPMG Tanácsadó Kft. ingatlan-, szabadidős és turizmusfejlesztési csoportja el is végzett számukra egy kutatást. Ebből az derült ki, hogy például a Balaton Sound esetében, a négy napos program 1,6 milliárd forint összköltést generált, ami 816 millió forint hozzájárulást és 340 millió forint teljes adóbevételt jelentett. A rendezvény által generált helyi idegenforgalmi adóbevétel elérhette a 18 millió forintot.
A négynapos rendezvény révén létrejövő többletmunkaigény több mint 460 millió forintnyi bérkifizetést jelentett. Nem véletlen tehát, hogy a zenei fesztiválok belépőjegyeinek forgalmi adója 27-ről 18 százalékra csökkentette az állam. A programok ugyanis jelentős más bevételeket hoznak. Persze a képet árnyalja, hogy ezzel csak kisebb lett a versenyhátrány. Az unióban 10 százalékos az átlagos áfaszint az ágazatban. Így persze az sem csoda, ha sokan gondolják úgy, hogy fesztivált szervezni jó üzlet.
