Kriptótól az olajig: minden fronton szorítaná Moszkvát az új szankciós csomag – Trump egyre jobban sürgeti Von der Leyenéket, napok lehetnek csak hátra

Az Európai Unió napokon belül bemutathatja a tagállamoknak az Oroszország elleni új szankciós csomagot, mely immár a tizenkilencedik lesz a 2022-es orosz–ukrán háború kitörése óta. A folyamatot felgyorsította Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump amerikai elnök keddi telefonbeszélgetése, melyen az orosz energiakereskedelem visszaszorítása is téma volt. Az Oroszország elleni új szankciós csomag célja, hogy egyszerre sújtsa a kriptovaluta-szektort, a bankokat és az energiaszektort.

A Bloomberg értesülései szerint az Oroszország elleni új szankciós csomag pénteken kerülhet a tagállamok elé. A tervek között szerepel, hogy az EU szigorúbb korlátozásokat vezessen be az orosz olajcégekre, valamint azokra a közvetítőkre és szolgáltatásokra, melyek harmadik országokon keresztül segítik Moszkvát a kőolaj értékesítésében. 

Washington közben nyomást gyakorol a G7-ekre, hogy akár 100 százalékos vámot vessenek ki Kínára és Indiára az orosz olajimport miatt. Trump a Von der Leyennel folytatott egyeztetésen kifejtette: a vámokat hatékonyabbnak tartja, mint az Oroszország elleni új szankciós csomag bevezetését. Az uniós tagállamok körében azonban várhatóan megosztottság mutatkozik a kérdésben, és több fővárosban ellenállást vált ki az amerikai javaslat.

Oroszország elleni új szankciós csomag: célkeresztben a fosszilis energiahordozók

Az EU-n belül továbbra is viták kísérik az energiafüggőség kérdését. Bár a legtöbb tagállam leállította az orosz kőolaj- és gázimportot, Magyarország és Szlovákia továbbra is vásárol csővezetéken érkező nyersolajat, több ország pedig orosz LNG-t importál. 

amelynek uniós határideje jelenleg 2027 vége. Von der Leyen többször jelezte, hogy szeretné előrébb hozni ezt a céldátumot.

Emellett napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon kérdése is. Mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki eszköz áll zárolva nyugati országokban, és az EU az Oroszország elleni új szankciós csomag részeként ezek felhasználásáról is egyeztet. Németország már jelezte, hogy támogatja az orosz vagyonok részleges bevonását Ukrajna támogatásába, bár a G7-ek eddig kitartottak amellett, hogy a pénz mindaddig zárolva marad, amíg nincs békemegállapodás, és Oroszország nem vállalja a háborús károk megtérítését.

Trump szorítása fojtogatja az EU döntéshozóit

Korábban az EU elhalasztotta az Oroszország elleni új szankciós csomag hivatalos előterjesztését. Az ok pedig az volt, hogy Donald Trump az Egyesült Államok saját szankcióinak bevezetésének feltételeként szigorúbb európai intézkedéseket követelt. Eredetileg szerdán mutatta volna be az Európai Bizottság az új szankciós csomagot, de Trump nyomást gyakorolt a G7-re, hogy 100 százalékos vámokat vessenek ki Kínára és Indiára az orosz olajvásárlásaik miatt.

Trump a hét végén kijelentette, hogy kész „jelentős” szankciókat kivetni az orosz olajra, ha az európai országok is így tesznek. Az amerikai javaslat az orosz olajvállalatokat és azokat a hálózatokat is célba veszi, amelyek lehetővé teszik Moszkva számára a nyersolaj mozgatását és az ebből származó profitot. Trump eddig tartózkodott attól, hogy közvetlen szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, annak ellenére, hogy több önként vállalt határidőt is elmulasztott, és Putyin továbbra sem hajlandó tárgyalni a háború befejezéséről.