Három és fél milliárdért perel a Nitrogénművek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy éve vár a Kúria döntésére a Nitrogénművek Zrt., de hiába. A vegyipari társaság egy 2010-es választott bírósági döntés miatt fordult a felsőbb fórumhoz abban bízva, hogy igazat ad neki a Shell Zrt.-vel kialakult konfliktusa rendezésében.
A vita tárgya az, hogy a Nitrogénművek 2008-ban, néhány hónapon keresztül nem vette át azt a gázt a Shelltől, amelyet megrendelt tőle, mert egy időre le kellett állítania termelését. A Shell beperelte az át nem vett gáz árának 75 százalékáért, azaz 3,5 milliárd forintért a választott bíróságon. Ezt a Nitrogénművek tavaly májusban ki is fizette, mert kötötte a Shellel kötött, úgynevezett ToP (Take or Pay = vidd vagy fizess) szerződése.
Csakhogy a rövid távú szerződéseknél nem szokás ToP-szerződést kötni Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa szerint, de – mint lapunknak elmondta – van más baj is. Az, hogy Shell utóbb másoknak eladta a Nitrogénművek által át nem vett gázt, vagyis ugyanazon gáz kapcsán más vevőktől is pénzhez jutott. Márpedig ilyenkor a Bige László által hivatkozott általános szakmai gyakorlat szerint vissza kellett volna utalnia azt a pénzt a Nitrogénműveknek, amelyet átvett tőle a ToP-ra hivatkozva.
A szakmában van egy másik gyakorlat is, mely szerint a megrendelő az eladónál maradt, úgynevezett make up gázt később még átveheti. E lehetőséget a Nitrogénművek az E.On Földgáz Trade-től meg is kapta Bige László állítása szerint, a Shelltől nem. A Shell nem fizette ki a 70 millió forintot sem, mellyel azért tartozik a Nitrogénműveknek, mert a Nitrogénművek költségére használta az érintett tétel gáz szállítására a vezetékrendszert.
A Nitrogénművek hiába érvelt a választott bíróságon a ToP-szerződés érvényesíthetősége ellen, mondván, ilyen formula a magyar jogban nincs, és alulmaradt a 70 millió forint követelésekor is, bár utóbbi jogosságát állítólag a Shell elismerte. Azt is hiába panaszolta a Nitrogénművek, hogy szerinte a Shell 2008 novemberében jogtalanul kért tőle négymillió dolláros bankgaranciát, s mikor nem kapta meg, felmondta a vele kötött szerződést.
A Nitrogénművek a Fővárosi Törvényszéken megtámadta a 3,5 milliárd kifizettetésére vonatkozó választott bírósági döntést, és kérte a 70 milliós szállítási költségének a megtéríttetését is, de az elutasította az igényét. Ekkor fordult a cég tavaly augusztusban a Kúriához.
