Nem késhet a Déli Áramlat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAlig jelentette be Paolo Scaroni, az olasz ENI vezérigazgatója, hogy a Déli Áramlat gázvezetékről szóló döntés az év vége helyett esetleg a jövő év elején születik meg, rögtön kiadta az orosz elnök is a maga ellennyilatkozatát. Vlagyimir Putyin közölte, még az idén meglesz a végső döntés, és elindul az építkezés is, ahogyan azt az orosz Gazprom is jelezte már többször. Putyin bejelentése üzenet a beruházás résztvevőinek, köztük Magyarországnak is szól, ahol nem az orosz partnerek várakozásai szerinti ütemben haladnak az előkészületek. Alekszander Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese februárban még azt mondta a Világgazdaságnak, hogy itteni tárgyalópartnerei szerint április közepére az MFB-től az MVM-hez kerül a Déli Áramlat Zrt. 50 százalékos magyar tulajdoni hányada. Ám a félig Gazprom ellenőrzésű projektcég magyar fele azóta is az MFB-nél van, bár a pénzintézet szerint az átadás halad.
A Gazprom csak Magyarországon tapasztalja, hogy az ügyében uborkaszezon van, a napokban ugyanis Szerbiával, egy hónapja a Boszniai Szerb Köztársasággal és Macedóniával is tudott egyeztetni a beruházás előkészületeiről. Ezek közül a legutóbbi, múlt pénteki megbeszélésen Tomiszlav Nikolics szerb elnök közölte a szerbiai vezetékszakasz majdani üzemeltetésére létrehozott cég ügyvezető igazgatójával, hogy a Déli Áramlat Szerbia számára elsődleges fontosságú nemzeti beruházás, s megegyeztek, hogy novemberben hozzák meg a beruházásról a végső döntést.
A megbeszélés érdekessége magyar szempontból az, hogy sorra vették, milyen lépésekre van ahhoz szükség, hogy Szerbia központi szerephez jusson a Déli Áramlat gázának szállításakor. Gázközponti ambíciói ugyanis Magyarországnak is vannak. A Déli Áramlathoz kapcsolódóan például a Mol–Gazprom-páros egy egymilliárd köbméter kapacitású föld alatti gáztároló kialakítására készült, amiről utóbb letett, miközben Szerbiában tavaly ősszel átadták a törzsudvarnoki tárolót. Igaz, Magyarországnak amúgy is hatalmasak a gáztároló kapacitásai, és lendületesek a gázellátás javítását célzó beruházásai és tervei is. A energiahivatal nemrég fogadta el az FGSZ Földgázszállító Zrt. tízéves, mintegy 100 milliárd forintos beruházássorozatot tartalmazó javaslatát. Kovács Pál államtitkár nemrég azt mondta a Világgazdaságnak, hogy a Gazprom Magyarországot használhatná a Déli Áramlathoz kapcsolódóan térségi, sőt európai gázelosztó központnak is meglévő infrastruktúránk és földrajzi adottságaink kihasználásával.
Útvonal-diverzifikációt ígér a projekt
A Déli Áramlat a szállítási útvonal diverzifikációját ígéri a gáz eladója és vevője számára is. Megépítéséről már Bulgária, Szerbia, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria is kormányközi megállapodást írt alá Oroszországgal, bár a Gazpromra nézve kedvezőtlen uniós gázszabályozás miatt egyelőre nyitott, hogy a cső végül eléri-e Ausztriát.A Déli Áramlat Fekete-tenger alatt áthaladó részének éves kapacitása 63 milliárd köbméter lenne. Erre a szakaszra a Gazprom és az ENI hozott létre konzorciumot, amely utóbb két további társasággal bővült. A szárazföldi, Délkelet-Európán és Közép-Európán áthaladó és leágazásokkal is rendelkező vezetékszakaszokat az érintett országok helyi cégei a Gazprommal közösen építik.
A Déli Áramlat Fekete-tenger alatt áthaladó részének éves kapacitása 63 milliárd köbméter lenne. Erre a szakaszra a Gazprom és az ENI hozott létre konzorciumot, amely utóbb két további társasággal bővült. A szárazföldi, Délkelet-Európán és Közép-Európán áthaladó és leágazásokkal is rendelkező vezetékszakaszokat az érintett országok helyi cégei a Gazprommal közösen építik.-->
