Az elsőéves orvoshallgatók fele tervez csupán gyógyító karriert
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA leendő orvosokat a tudományos karrier, a külföldi munka és a magas fizetés motiválja leginkább a pályaválasztásnál az olyan klasszikus értékek mellett, mint a gyógyítás és a segítségnyújtás iránti elhivatottság – derül ki a Semmelweis Egyetem szakértőinek a Semmelweis Figyelőben idézett kutatásából.
A kutatói pálya leginkább a tanulmányaik elején tartókat vonzza, közülük háromszor többen terveznek ilyen pályát, mint az általános orvosképzést már elvégzettek. Külföldi előmenetelre az elsősők csaknem 9 százaléka vágyik, viszont akik a szakorvosképzést itthon kezdik, azok közül csak hetedennyien tervezik ezt.
A leendő orvosok majdnem 97 százaléka az eddigi tapasztalatok birtokában ismét orvosi egyetemre jelentkezne, de a szakorvosnak tanulók már csak kevesebb, mint háromnegyedéről mondható el ugyanez. A tanulmányok befejezését követő tervek jelentősen eltérnek a két csoport esetében. Az elsősök kevesebb, mint fele akar praktizálni, míg a rezidensek háromnegyede – derül ki a kutatásból, amelyet Girasek Edmond és munkatársai készítettek a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjától, valamint Molnár Regina, a Szegedi Tudományegyetem Népegészségtani Intézetének szakértője.
A Magyar Rezidens Szövetség évek óta végez hasonló felméréseket, és mint elnökük, Papp Magor a Világgazdaságnak elmondta: az „újra az orvosi pályát választanád-e” kérdésre igennel válaszolók aránya ezekben más értékeket mutat. Eszerint – egyenes arányban azzal a realitással, amit a klinikai gyakorlat során tapasztalnak – az első- és másodéves medikusoknak még a 90, az ötöd- és hatodéveseknek már csak az 50 százaléka tartja vonzónak ezt a hivatást. Az, hogy a Semmelweis Egyetem felmérése szerint a rezidensek magasabb arányban praktizálnának, mint a medikusok, érthető, „ők a magyar szakorvosképzést választották és nem a külföldit vagy a kutatói pályát” – véli Papp Magor.
