Fémtolvajok ellen államosítás?

Értetlenül áll a fémkereskedelem államosításának szándéka előtt a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete (HOE) és a Fémszövetség. A magyar fémhulladék-kereskedőket és –feldolgozókat tömörítő szakmai szervezetek által közösen kiadott közlemény szerint a fémlopás nem magyar sajátosság, az egész világon évtizedek óta küzdenek a problémával a károsultak, köztük számos fémhulladék telep is. A világ legszigorúbb fémkereskedelmi szabályozása, a hazai fémtörvény hatályba lépése óta eltelt másfél év azonban nem hozott eredményt, ami jól bizonyítja, hogy nem jogalkotási kérdésről van szó. Éppen ezért az engedélyes vállalkozások képviselői a jogszabályok betartatásától, az illegális telepek felszámolásától és a fémhulladékkal törvénytelenül kereskedőkkel szembeni hatékony eljárástól várják az eredményeket az újabb értelmetlen szigorítások helyett.

„Az államosítás helyett a rendőrség nyomozati jogkörét a NAV-nak kellene átadni, mivel utóbbi szervnél áll rendelkezésre az eredményes nyomozáshoz szükséges valamennyi adat a fémkereskedők számítógépes kötelező napi jelentéseiből” – hangsúlyozta Sárosi Eszter, a HOE ügyvezető igazgatója. Valóban egyeztetések kezdődtek a kormány, a MÁV, a BKV és a rendőrség között arról, hogy milyen intézkedésekkel lehetne hatékonyabban fellépni a fémekkel történő visszaélésekkel szemben – erősítette meg Pócs János, a Fidesz országgyűlési képviselője. A fémkereskedelemmel összefüggésben korábban többször felszólalt, az állami szerepvállalás erősítését szorgalmazó honatya kérdésünkre hangsúlyozta: a cél a lopások megelőzése, ugyanakkor egyelőre korai elébe menni, hogy ezt államosítással, vagy más eszközökkel kívánja a kormányzat elérni. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) folyamatosan vizsgálja a fémtörvénnyel összefüggő kérdéseket és anomáliákat, s több átfogó módosítási javaslat is kidolgozás alatt van ezzel kapcsolatban, ám az előterjesztések kidolgozása még előkészületi, vizsgálati fázisban van – tették hozzá az NGM kommunikációs titkárságán.

Csakhogy a kérdés nem csupán a bűnmegelőzésről szól, hanem egy több százmilliárd forintos piac esetleges állami kontroll alá vételéről is. Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének (MFSZE) elnöke elmondta: a fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező mintegy 700 hazai vállalkozás évente mintegy 3 millió tonna – nagyrészt ipari és bontási eredetű - fémhulladékot gyűjt be és készít elő hasznosításra teljesen legálisan, éves forgalmuk pedig együttesen több mint 300 milliárd forint, amely után jelentős adóbevétele keletkezik az államnak. A lopásokból származó fém pedig nem kerülhet be a legálisan működő telepekre, mivel minden fémhulladékot leadó magánszemélyek adatait rögzítik, s a legtöbb hely be is van kamerázva, éppen az ügyletek jobb nyomon követhetősége és ellenőrizhetősége érdekében. Lopások persze vannak, de az ebből származó fém illegális csatornákon keresztül kerül ki az országból, a visszaélések megelőzését pedig az segítheti, hogy ma már olyan egyedi azonosítóval lehet ellátni minden értékesebb fém tárgyat, vagy kábelt, amely a szigetelés leégetése esetén is lehetővé teszi a fém eredetének megállapítását – fejtette ki a MFOE elnöke.