Szócska Miklós egészségügyi államtitkár egy rendezvényen közölte: számos visszajelzést kaptak, hogy egyes feltételek túl szigorúak, de olyan javaslat is volt, hogy a betegbiztonság érdekében szigorítsák tovább az ellátás minimumfeltételeit. Ezek alapján készült el a módosítás, ami már egyeztetésen van. Hozzátette: több kifogás érkezett azzal az előírással kapcsolatban is, hogy hány egészségügyi dolgozó szükséges a különböző ellátások biztosításához. Ezeket is áttekintik, de leszögezte: azt nem tudják megengedni, hogy egy éjszakai ügyeletben 40–60 betegre csak egy ápoló jusson.
A szakmai minimumokat a szakállamtitkárság legfőbb tanácsadó testületei, a szakmai kollégium tagozatai határozták meg, de egyesek inkább a vágyaikat, sem mint a realitást fogalmazták meg – véli Rácz Jenő. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ennek ellenére az intézményeknek a valós helyzetet kell az ÁNTSZ elé tárniuk azokban a „bevallásokban”, amelyeket elvileg már a múlt hónapban el kellett küldeniük. Csak így lehet ugyanis azért harcolni, hogy több pénz jusson, mert önerőből a legtöbb intézmény nem tud megfelelni a követelményeknek.
A tisztiorvosi szolgálat – mint lapunknak elmondták – november 1-jéig ellenőrzi, hogy a megküldött adatok megfelelnek-e a valóságnak. Ha egy egészségügyi intézmény vagy annak egy osztálya nem tud annyi orvost, nővért alkalmazni, nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek az adott szintű ellátáshoz kellenek, nem működhet, hiába van szerződése az egészségbiztosítóval.
Az ÁNTSZ tavaly több mint 360 gyógyító egységet ellenőrzött, és szinte minden esetben talált eltérést a jogszabályi előírástól. Bírságot sehol sem szabtak ki, és osztályt, intézményt sem zártak be, erre korábban sem volt példa. Mindenki számára egyértelmű ugyanis, hogy az intézmények nem tudják pótolni a hiányzó szakembereket, lecserélni az elavult eszközöket vagy megoldani azokat a problémákat, amelyek az évtizedekkel ezelőtti, ma már korszerűtlen építészeti megoldásokból fakadnak.
