Minimalizált piacvesztés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLapzártánk után szavazott a parlament az új postatörvényről, amely a kormány szerint 2013. januártól új szolgáltatók számára is megteremti a lehetőséget arra, hogy meghatározott feltételeknek megfelelve részesedést szerezzenek az 50 gramm alatti levélküldemények ( a normál levelek, számlalevelek) piacából. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy látja, hogy a jogszabály az uniós ágazati normákkal tökéletes összhangban alakítja ki a Magyar Posta egyetemes szolgáltatási kötelezettsége miatt felmerülő esetleges veszteségei kiegyenlítésének szabályait. A törvény előkészítése során azt is kiemelt szempontként kezelték, hogy az új szabályozás a lehető legkisebb mértékben avatkozzon be a már jelenleg is versenypiacon működő postai szolgáltatásokba, így az ezeket nyújtó cégek tovább folytathatják tevékenységüket.
A honatyák természetesen nem maguktól, hanem egy hatályos uniós szabályozás miatt kénytelenek megnyitni a magyar postai piacot az európai szolgáltatók előtt. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már 2011 novemberi jelentésében előre figyelmeztetett: mindez a Posta működésére nézve jelentős gazdasági és esetleges társadalmi kockázatokat hordoz magában. „Fennáll annak a lehetősége, hogy az állami tulajdonú, stratégiai jelentőségű, az egyetemes szolgáltatásokra törvényi úton kijelölt és a fenntartott szolgáltatások révén még védett Posta a potenciális versenytársak belépésével részleges piacvesztést szenved el, ami kiemelkedő foglalkoztatási lehetőségeinek csökkenéséhez nyithat utat. A Posta bevételeinek mintegy fele piaci tevékenységéből származott, ezért a verseny kihívásaival, a piac változásaival folyamatosan szembesült” – fogalmazott jelentésében az ÁSZ.
Leszögezték: a Posta késésben volt a piacnyitásra történő felkészülésben, ezért a legnagyobb kihívás az állami vállalat számára a stabil gazdálkodásának fenntartása, versenyképességének, meglévő piaci pozícióinak és bevételeinek megtartása mellett, a piacvesztés minimalizálása.
Az új törvény sokat tett azért, hogy a Postának minél kevesebb új piaci szereplővel kelljen versenyeznie. „A postai szolgáltató az általa ellátott területen településenként legalább egy kézbesítési ponton, harmincezernél nagyobb népességszámú településeken harmincezer lakosonként legalább egy kézbesítési ponton köteles a könyvelt levélküldemények kézbesítését lehetővé tenni” – szerepel a dokumentumban. Ez csak Budapesten mintegy hetven postahivatal felállítását jelenti az új szereplők számára. A Magyar Postának 25 ezer lakosonként kell hivatalt biztosítania.
Az egyetemes postai szolgáltató az ország teljes területén köteles és kizárólagosan jogosult lesz a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás nyújtására is. Erre az NFM szerint azért van szükség, mert csak így garantálható, hogy az ország minden állampolgára lakóhelyétől függetlenül ezeket is a megfelelő minőségben és megkülönböztetéstől mentesen vehesse igénybe. Geszti László , a Magyar Posta vezérigazgatója korábban arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a versenyben a közelünkben lévő nagyobb országok cégei biztosan részt kívánnak venni. „Nem biztos, hogy gyorsabbak és olcsóbbak lesznek” – fogalmazott.
Verseny veszteség nélkül?
Az egyetemes szolgáltatás szinte mindenhol veszteséges üzlet. Ennek kompenzálására egy alapot (támogató számla) állítanak fel, amelybe az új piaci szereplők fizetnek be a Magyar Posta javára. „Amennyiben a számlára befizetett hozzájárulások és az egyetemes postai szolgáltatóra az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásai alapján kirótt hozzájárulási kötelezettségének összege alacsonyabb a tárgyévi méltánytalan többletteher összegénél, a különbözetet a központi költségvetésről szóló törvényben e célra rendelkezésre álló előirányzat mértékéig kell megtéríteni az egyetemes postai szolgáltató részére” – olvasható a törvényben.A szabály szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) első alkalommal 2016. június 30-ig kell majd jelentést készítenie az Országgyűlés számára a liberalizált postapiac fejlődéséről. Csak kétharmados többséggel lehet majd módosítani azon, hogy az NMHH illetékes a méltánytalan többletteher mértékének jóváhagyásával kapcsolatos és egyéb hatósági ügyekben, valamint, hogy ez a hatóság kezeli a támogató számlát.
A szabály szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) első alkalommal 2016. június 30-ig kell majd jelentést készítenie az Országgyűlés számára a liberalizált postapiac fejlődéséről. Csak kétharmados többséggel lehet majd módosítani azon, hogy az NMHH illetékes a méltánytalan többletteher mértékének jóváhagyásával kapcsolatos és egyéb hatósági ügyekben, valamint, hogy ez a hatóság kezeli a támogató számlát.
-->
