BUX 41,588.33
+0.83%
BUMIX 3,948.56
+0.64%
CETOP20 1,919.28
0.00%
OTP 10,570
+0.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,200
0.00%
0.00%
ANY 1,645
+0.61%
RABA 1,155
0.00%
0.00%
+0.49%
0.00%
0.00%
OPUS 193.6
0.00%
0.00%
+1.75%
0.00%
+1.29%
OTT1 149.2
0.00%
-0.50%
MOL 2,824
+0.86%
0.00%
ALTEO 2,350
0.00%
0.00%
+1.84%
EHEP 1,605
+0.31%
0.00%
+1.54%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+1.89%
0.00%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,218
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

„Szűkülni fog az ellátás”

Negyvenötmilliárd forint kellene az ágazat egyensúlyának helyreállításához, a kórházak csak a beszállí­tók türelmében bízhatnak – véli Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke.

Már a 8. miniszter irányítja az egészségügyet, amióta 1999-ben az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnökévé választották. Van, ami nem változott az elmúlt 13 év alatt az egészségügyben?

Az, hogy nem volt olyan kormány, amelyik ne akart volna változtatni valamin. A kezdeményezések jó szándékát nem vitatva mindig erősebb volt a pénzügyi kényszer, mint az elegendő szakmai mozgástér. De nagyobb baj, hogy egyik átalakítási folyamatot sem vitték végig, egyik mellé sem tettek forrásokat, az egészségügy ugyanúgy alulfinanszírozott, mint másfél évtizede. Nem tudjuk megvásárolni az egyre modernebb és drágább gyógyszereket, technológiát, műszereket.

Mennyi pénz hiányzik a rendszerből?

Az egyensúlyba kerüléshez az éves 540 milliárdos kórházi kassza nagyjából egytizenketted része hiányzik. Ha fejlődni is szeretnénk, száz- és kétszázmilliárd forint közötti összegre lenne szükség.

Meddig őrizhető meg a kórházak működőképessége ebben a forráshiányos helyzetben?

Ez a közműszolgáltatók önmérsékletén múlik. A kórházak jelentős részében bármikor kikapcsolhatnák a villanyt és a gázt, akkora a tartozás. Ha egy intézmény megfelelő minőségben és azt a feladatot végzi el, amire az alapító okirata és az OEP-szerződése szól, akkor a legjobb szándékkal sem működtethető gazdaságosan.

Ezen az sem fog változtatni, hogy ha létrejönnek a szerződések a központi közbeszerzések nyomán?

Egy kórház működési költségei nagyon sok elemből állnak. Az energia beszerzése bár összességében akár kevesebbe is kerülhet, de nem ott keletkezik majd a megtakarítás, ahol kellene, viszont ott lesz több kiadás, ahol eddig egyensúly volt. Pénz és beruházás nélkül ez sem hozhat igazi megtakarítást, hiszen ahol elavult a fűtési rendszer, rosszak a nyí­lászárók, ott ha kevesebb is, de ugyanúgy kimegy a pénz az ablakon.

A humánerőforrás-krízist nem sikerült érdemben elhárítani, legfeljebb időt nyert a kormány.

Továbbra is a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Kórházak közötti központi ügyelettel, a várólisták hosszának növelésével sokáig fenn lehet ugyan tartani a működőképesség látszatát, de van egy pont, amikor a mennyiségi hiány minőségi hiányba csap át, és akkor erőteljesen szűkülni fog az ellátás.

Átalakítások most is zajlanak, igaz, a szakma által szorgalmazott nagy lépéseket, kórházbezárásokat ez a kormány sem merte meglépni.

Vannak települések, ahol a kórház a legnagyobb munkáltató akár közvetlenül, akár közvetve, a beszállítókon, szolgáltatókon keresztül.

Cserháti Péter helyettes egészségügyi államtitkár nemrég azt mondta, hogy egy magyar kórház átlagosan félezer vállalkozással áll kapcsolatban.

A multiplikátor hatás alapján elképzelhető. Ám az biztos, hogy – mint azt az Egészségügyi Baráti Társaság adatokkal bizonyította – az egészségipar, melynek a kórházak is részei, nem GDP-fogyasztó, hanem -termelő ágazat. Ezt jó lenne nem figyelmen kívül hagyni. Bővebben: vg.hu/ari-lajos

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek