A kemény munka látszik a hozzáálláson

„A hetvenes években történt, hogy a dánszentmiklósi termelőszövetkezet első embere, Főző József hat másik téesszel összefogva megvalósított egy hatalmas gyümölcsöst a Gödöllői-dombságban – idézi fel a kezdeteket Losó József, a Mirelite Mirsa Zrt. igazgatóságának elnöke. – A lerázott gyümölcsöt azonban mielőbb fel kell dolgozni, azt már nem lehet messzire szállítani. Losó Józsefnek fiatal szakemberként ki kellett dolgoznia a gyümölcsök legjobb hasznosításának módszerét. A fagyasztott termékek mellett tette le a voksát. Az ehhez szükséges óriási beruházásra végül 1981-ben adtak forrást. Ebben az évben állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egy ÁFÉSZ, összesen tizenhét szervezet tulajdonlásával létrejött a Mirsa Pest Megyei Hűtőipari Gazdasági Társaság. „A kivitelezést az első kapavágástól az utolsó csavarig végigkísértem. Jó iskola volt ez, sok gyakorlati tapasztalatot szereztem. A diplomáim közül erre, az élettől kapottra vagyok a legbüszkébb – Losó József, aki 1984-ben, 31 évesen a vállalat igazgatója lettem.”

A vállalat akkortól már nemcsak gyümölccsel, hanem zöldséggel és hússal is foglalkozott. A profilbővülés egyébként azóta is töretlen, hiszen a cég feldolgozói kapacitásában a gyümölcs ma már csupán hat százalékot tesz ki.

Az 1990-ben részvénytársasággá alakult cég életében 1992-ben jött a fordulat, miután kiderült, a cégnek egyre inkább friss tőkére van szüksége. „Ekkor Nürnbergben tárgyaltam Theo Schöller úrral, a nevét viselő jégkrémgyártó alapítójával, aki komolyan érdeklődött a cég megvásárlása iránt. Két kérésem volt: forgóalap és fizetésemelés a dolgozóknak. Schöller úr végül '92-ben megvásárolta a cég részvényeinek száz százalékát, így a Mirsa a Schöller holding részévé vált.”

„A forgóalap esetében beleegyeztek, hogy egyszemélyes aláírási jogom legyen,. A béreket illetően már nehezebb dolgunk volt. Amikor a Schöller úr és tanácsadói jelenlétében megtartott értekezleten felvetődött, megkérdezték, milyen bérfejlesztésre gondoltam. Két-három százalékra – próbáltak puhatolózni. Erre azt feleltem, ötvenszázalékos béremelés kellene. El lehet képzelni, milyen csend lett a teremben. Schöller úr elgondolkodott, majd azt mondta: harminc és ötven százalék között rendben lesz. Mivel a tanácsadók megsúgták, meg ne merjem lépni az ötvenszázalékos béremelést, ezért 48 százalékos lett. Nem lett belőle semmi baj, Schöller úr végig nagyon fair ember volt. Kisvállalkozóként kezdte árulni a fagylaltot egy triciklivel, ebből csinált világcéget. Ez a hosszú út és a kemény munka meglátszott a hozzáállásán is.”

A cég helyzete azonban egy újabb évtized után megváltozott. „2001-ben a Nestlé a teljes Schöller holdingot felvásárolta a stratégiai céljai érdekében. A Nestlének azonban nem kellettünk, kevesellték az általunk termelt profitot. A rákövetkező évben meghirdették a vállalatot eladásra. Én is pályáztam, Svájcból meg is kaptam az engedélyt, nem volt kifogásuk. Bankhitelt vettem fel, és 2003 elején megvettem a céget.”

Az immár Losó József tulajdonába került vállalkozás ettől kezdve gyors terjeszkedésbe kezdett, és fejlődött. 2004-ben megvásárolta a domoszlói hűtőházat, 2006-ban pedig a Miskolci Hűtőipari Vállalatot. 2009-ben aztán megvette a Mirelite Csepel Kft. eszközeit. 2010 januárjában cég megvásárolta a Mirelite márkanevet, februárban pedig a vállalat neve Mirsa Zrt.-ről Mirelite Mirsa Zrt.-re változott. Azóta családi vállalkozásként működik a vállalkozást.

A cikk teljes terjedelmében a Manager Magazin novemberi számában olvasható.