Az év családi házában él az építész

– Ezzel a házzal egy kicsit üzenni is szerettem volna a városnak, az embereknek. Meg kívántam mutatni: lehet a 21. században, mai anyagokat, technológiákat használva racionálisan, sallangmentesen tervezni és építkezni úgy, hogy közben a hagyományokat sem sértjük, az új épület arányaival, külsejével illeszkedik az utcaképbe és nem lesz modoros – mondta el lapunknak Vinczellér Zsolt kecskeméti építész, a VJD Stúdió Kft. vezetője. A szakmájában fiatalnak számító szakember által tervezett Kecskemét, Borz utca 2. szám alatti családi ház lett kategóriájának győztese a kamara Bács-Kiskunra vonatkozó pályázatán. A díjnyertes otthon egyébként egy húsz éve üresen álló ház átépítésével és kibővítésével készült el.

– Szokták mondani, hogy az építész jó barátja a kötöttség. Számomra a legfőbb kötöttséget a meglévő, egyébként jó állapotban lévő ház jelentette. Ezt a három szintet – pince, földszint, tetőtér – megtartva belül teljesen felújítottuk, valamint két szárnyat illesztettünk hozzá. A házat elsősorban családomnak terveztem, de van benne egy kisebb műhelyhelyiség, egy garázs és egy iroda is, amelyet három építészkollégámmal közösen használok. Fontos szempont volt a flexibilitás, azaz hogy később alakítható legyen – nyilatkozta Vinczellér Zsolt. Az Iparművészeti Egyetemen tanult kecskeméti építész hozzátette: fontos számára a szakma elismerése, és nagyon örül a díjnak.

Vinczellér Zsolt tíz éve van a szakmában. Korábban Pesten dolgozott, de pár éve visszaköltözött szülővárosába, Kecskemétre. Épülettervezés mellett belsőépítészeti tervezéssel is foglalkozik. A komplexitás olyan szempontból is érvényesül munkájában, hogy nemcsak családi házak, hanem ipari üzemek, irodaházak, társasházak tervezését is vállalja.

– Az a fontos, hogy a megrendelők elhiggyék: mi is értünk annyira a szakmához, mint ők – jegyzi meg. Viccel, noha szavainak van valóságalapja, hiszen sokszor tapasztalja: a megrendelők gyakran „építészt játszanak”, és nem hallgatnak a szakember tanácsaira. Ellenben „az ideális megrendelőknek alakíthatóak az elképzeléseik és nyitottak az építész javaslataira” – véli Vinczellér Zsolt.

Kérdés, hogy az építőipar hosszan tartó mélyrepülése során hogyan lehet megélni a piacon, mennyire megy jól manapság az építészeknek? – Hogyan lehet megrendeléseket szerezni? Igényes munkát igyekszünk végezni, mintha mindegyik versenypályázatra menne úgy, hogy közben az elveinket nem adjuk fel és egyben megfelelünk a megrendelők elvárásainak – hangzik az építész tömör ars poeticája, aki nemrég a neves kecskeméti Bozsó Gyűjtemény belsőépítészeti tervezését végezte el, de elvállal ipari létesítményt, kereskedelmi-vendéglátó egységet is.

Azt természetesen ő is tapasztalja, hogy ezekben az években egyre kevesebb lakás épül, visszaesett a belsőépítész-megbízások száma is. Véleménye szerint túlképzés van az építészszakmában, és sokan áron alul bevállalnak munkákat, rontva a színvonalat. Vinczellér Zsolt optimista alkatnak tartja magát, de ennek ellenére úgy látja: a válság hosszan elhúzódik, és egyelőre nem látszanak a kilábalás jelei az építőipar területén.

Egyre kevesebb lakás épül

Elkerülhetetlen szólni a lakásépítés válságáról. Bár idén június végéig a megye területén 251 új lakást vettek használatba, és ez 21 százalékkal több, mint a tavalyi első fél évben, az elmúlt évek visszaeséseit ez a növekedés sem pótolhatja. Bács-Kiskunban is csak a városokban, elsősorban a megyeszékhelyen emelkedett idén az építkezések száma, a községekben a korábbi háromnegyedére mérséklődött. Az év első hat hónapjában az új megyei lakások több mint felét Kecskeméten vették használatba. Csak összehasonlításul: az épített lakások száma 1991-ben 1645, 1996-ban 1266, 2003-ban 1494, 2006-ban 1111, 2009-ben 630, 2011-ben pedig már csak 508 volt.