Ellehetetlenülhet a hazai gyógyszeripar a kedvezőtlen szabályozás miatt

Bár nettó árbevételüket folyamatosan növelni tudják, ezt főleg az exportnak köszönhetik a magyar gyógyszercégek – derül ki a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) adataiból. Amíg 2000-ben a szektor termékeinek kétharmadát, 2009-ben már több mint háromnegyedét külföldön értékesítette, és az export-árbevétel 2011-ben már meghaladta az összárbevétel 81,6 százalékát.
A Magyosz-tagvállalatok belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele nem csak arányaiban, de összegszerűen is mélypontra, a 7 évvel ezelőtti szint alá süllyedt az elmúlt években: 2005-ben még 180 milliárd forintot realizáltak itthon a magyar gyógyszercégek, 2009 és 2011 között azonban már a 178 milliárdot sem érte el.

A két nagy, a Richter és az Egis harmadik negyedéves gyorsjelentése e tendenciát cégszinten is alátámasztja. A Richter hazai forgalmának aránya a teljes árbevétel 10 százalékát sem éri már el, miközben hét éve a hazai eladások az összes értékesítés majdnem 30 százalékát adták. A magyarországi forgalomcsökkenést az exportpiacok jó teljesítménye kompenzálta. Különösen jól ment a Richternek a FÁK-régióban, ahol az első kilenc hónapban csaknem negyedével növekedett a forgalma, de forintban két számjegyű növekedést ért el az EU-ban is a társaság.

Az Egis szintén az exportnak, azon belül is ugyancsak a FÁK-országokba irányuló kivitelnek köszönheti árbevételének jelentős hányadát; a teljes régióban 162 millió eurós forgalmat realizált a cég, ami 7 százalékkal magasabb volt a tavalyinál. Itthon mindössze 31,4 milliárd forint értékben adott el gyógyszereket, ami tizedével marad el az egy évvel korábbi adattól. Az Egis magyarországi forgalma a teljes piac szűkülési üteménél is gyorsabban esett, részesedése a tavalyi 5,3 százalékról 4,9 százalékra esett.

A hazai eladásokban tapasztalható folyamatos visszaesést elsősorban a kedvezőtlen hazai szabályozási környezettel magyarázzák a cégek, amelyek közül leginkább a legnagyobbak, a Richter és az Egis, valamint a Sanofi és a Teva Magyarország szenvedi meg a megszorításokat. Az új, innovatív termékek forgalmára a fiskális okok miatti kedvezőtlen befogadás-politika hat negatívan, a generikus portfólió forgalmát pedig az árletörő intézkedések vetik jelentősen vissza – mondta lapunknak a Sanofi kommunikációs igazgatója. Csak az úgynevezett vaklicit miatt nagyjából 2 milliárd forintnyi bevételtől esett el a magyar piacon a cég – közölte Rózsa Iván.

Greskovits Dávid, a Magyosz alelnöke a cégek jövőjét is sötéten láttatta a Világgazdaság egészségipari konferenciáján. Azt mondta: ha a kormány ragaszkodik a jövő évi gyógyszertámogatások irreálisan alacsony szintjéhez, azzal a magyar gyártók teljesen kiszorulhatnak a magyar piacról.

Stratégiai iparág lehetne

A kormánynak is az a célja, hogy a hazai gyógyszergyártás a világ élvonalában maradjon – ezt Orbán Viktor mondta, amikor a kormány stratégiai megállapodást kötött a Richterrel. Hogy mennyire nem mindegy, mi lesz a szektorral, azt igazolja, hogy az iparág egy főre jutó termelési értéke, hozzáadott értéke, évről-évre meghaladja az ipari átlagot. Mintegy 15 ezer foglalkoztatottnak ad munkát közvetlenül (ebből a szellemi foglalkozásúak aránya jóval magasabb, mint az ipar egészében) és további 30 ezer embernek biztosít foglalkoztatást ka háttériparokban, a kutatóhelyeken és a kereskedelemben.