Épülhet a magyarországi Déli Áramlat-szakasz

aláírás Közel 600 millió euróba kerül a Déli Áramlat gázvezeték 229 kilométeres magyarországi szakasza, amely Szerbia felől Hercegszántónál lép majd be az országba, és Szlovénia felé Tornyiszentmiklósnál lép ki. A korábbi tervekben még szereplő másik, az osztrák határon kilépő elágazás nem szerepel az orosz Gazprom legújabb térképein.

A magyarországi projekt 30 százalékát önerőből finanszírozza az 50-50 százalékban MVM és a Gazprom tulajdonában lévő Déli Áramlat Zrt., a többi pénz hitelből fog származni. A vegyes vállalat korábbi, magyarországi tulajdonosa az MFB Nyrt. volt, amelyet az MVM névértéken, azaz 102,5 millió forintért vásárolt ki. Minderről Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója számolt be pénteken, miután Alekszandr Medvegyevvel, a Gazprom igazgatósági elnökének helyettesével aláírta a magyarországi szakaszra vonatkozó, végleges beruházási döntést.

Baji Csaba elmondta továbbá, hogy a cső itteni szakasza évi 30 milliárd köbméter gáz továbbítására lesz képes, vagyis beérkezhet rajta a hazai gázpiac által igényelt gáz egésze, és tranzitra is marad bőven. (Tavaly Magyarországon 6,26 milliárd köbméter orosz gáz kelt el, ebből 5,7 milliárd köbméter a nagykereskedő E.On Földgáz Trade-en keresztül.)

Baji Csaba közölte: a hatalmas kapacitás nem jelenti azt, hogy a Déli Áramlat 2016. január 1-jére tervezett beindítása után leállna az Ukrajna felőli gázimportunk, az ezt lehetővé tévő infrastruktúra továbbra is rendelkezésre fog állni. Arra nem válaszolhatott érdemben, hogy van-e kapcsolat a beruházás elindítása és 2015-ben lejáró gázimport szerződésünk újrakötése között, mert – mint mondta –, az MVM e téren nem szerződéses partner.

A vezetéki kapacitások kihasználása kapcsán Alekszandr Medvegyev hangsúlyozta lapunknak, hogy nem csak a mostani gázigényeket kell figyelni, hanem a 20-30 évvel későbbieket is. Márpedig Európa saját gáztermelése folyamatosan csökken, kereslete nő, ezek miatt pedig 2030-ra még a legkonzervatívabb előrejelzések szerint is legalább évi 200 milliárd köbméterrel nagyobb importra lesz szüksége, mint most. Ezek kielégítése nem lesznek elég a meglévő és a tervezett kapacitások sem, ide értve a Déli és az Északi Áramlatot, a Nabuccót és az LNG-terminálokat is.