Szerelmes, képes, titkos irodalomtörténet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHobbiként indult, könyv lett belőle: Nyáry Krisztián barátainak kezdte el a Facebookon írogatni szerelmes történeteit. A kötet Így szerettek ők – Magyar irodalmi szerelmeskönyv címmel jelent meg a Corvinánál.
– Kommunikációs szakemberként volt ismert. Honnan jön az irodalommal való kapcsolat?
– Korábban irodalomtörténészként dolgoztam a pécsi egyetemen, így ezeket a történeteket már ismertem. A legtöbb olvasói kérdés egyébként arra irányul, hogy jé, ezeket miért nem tanultuk az iskolában. Januárban készítettem az első bejegyzéseket, mert tudtam, hogy a barátaimat érdeklik az ilyen történetek. Mire észbe kaptam, már kétezren követték őket.
– Műfajilag hova sorolná ezt a kötetet?
– A szórakoztató-ismeretterjesztő műfajba, klasszikus infotainment. Szórakoztat, mert elmond egy szerelmi történetet, ami mögött tények állnak.
– Mi volt a legpozitívabb visszajelzés?
Egy székelyudvarhelyi könyvtáros azt írta, hogy egy-egy bejegyzésem után érezhetően többen kölcsönzik ki az adott szerző művét. Ennél nagyobb megerősítés nem kell.
– Miért a Facebookot választotta?
– Mert hús-vér emberek olvasnak. Ha blogot írnék, sokkal több troll találna rá. Így mindenki odafigyel, hogyan szól hozzá, és sok-sok érdekes információ, hozzászólás érkezik.
– Rendhagyó irodalomórákat is tart. Mit szólnak a diákok ehhez a megközelítéshez?
– A szórakoztatás miatt írtam a szerelemről, de ha jobban belegondolunk, nagyjából a felső tagozatos korban dől el, megszeretik-e a gyerekek az olvasást. Ha azt emeljük ki az életműből, ami számukra is fontos, például a szerelmet, akkor talán közelebb visszük hozzájuk az adott szerzőt. Az én tankönyvemben régen például Petőfiről azt kellett bemagolni, hogy hány kilométert gyalogolt Selmecbányáról Pápára. Pedig ennél sokkal érdekesebb élete volt.
– Mit szól ahhoz, hogy jelenleg a politika akarja alakítani az irodalmi kánont?
– Érdekel, mert a kanonizáció volt az egyetemen az egyik kutatási területem. Önmagában a tudatos kánonképzés nem probléma. Az sem baj, ha egy politikai erő kialakítja maga kánonját. Az már gond viszont, ha nincs más szervezőelv csak a politikai szempont, hiszen művészeten kívüli értékrendet akarnak átnyomni a társadalmon. Ez sohasem fog működni, felesleges erőfeszítés.
