Szomszédoló vállalkozók
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság – A magyar–román gazdasági kapcsolatok terén sokat javított, amikor Románia is az Európai Unió tagja lett. Így a kisebb átkelőkön, Méhkeréken és Battonyán is bonyolíthatnak forgalmat a vállalkozások. Jelenleg főleg élelmiszeripari termékeket juttatnak a határon túlra, a paletta igen széles – mondta Rák János Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-román tagozatának titkára. Hangsúlyozta, a kapcsolatok tovább bővíthetők. Ennek egyik legfontosabb eleme a schengeni határ „költözése”.
– Szatmárnémeti, Arad, Temesvár nagyvárosok, nagy a felvevőpiacuk is. A jelzések szerint a román felek részéről is egyre nagyobb volna az igény a termékeinkre. Ha a határ megszűnik és elkészülnek az új utak – például Dombegyháznál, Eleknél –, az megkönnyíti az átjárást és kedvezően hat a kapcsolatok továbbfejlesztésére. Román részről főként mezőgazdasági jellegű szolgáltatások végzésére is lenne igény. Az üzletfejlesztés szempontjából erősíteni kell a romániai felvevő piacok feltárására irányuló rendezvényeket és programokat, gazdasági, külkereskedelmi, üzleti és szakmai fórumokat, melyek hathatósan segíthetik a magyar termékek minél nagyobb volumenű exportra jutásának a lehetőségeit – mondta Rák János Zoltán. A titkár beszélt arról is, hogy Békés megye gasztronómiai nagyrendezvényei is kiváló alkalmat teremtenek a kapcsolatok kiépítésére, fejlesztésére.
Schengen költözését Kevermesen is várják, gazdasági előnyt jelentene. Kevermesen főleg a mezőgazdasági őstermelők ápolnak gazdasági kapcsolatokat román földtulajdonosokkal.
– Többen bérelnek földet a határ túloldalán, ám gépeikkel nagy kerülőt kell megtenniük, hiszen most legközelebb csak Battonyán keresztül léphetik át a határt. Biztos vagyok benne, hogy a határ megszűnésével gépeikkel több munkát vállalhatnának a gazdák – mondta Lantos Zoltán, Kevermes polgármestere.
Battonyán is a mezőgazdasági kapcsolat a domináns, ipari együttműködésük a gazdasági válság óta nincs Romániával. Dr. Karsai József polgármester beszélt arról is, hogy a battonyai önkormányzat sokat segít az Arad megyei gazdáknak uniós pályázataik megírásában. Sérelmezte, hogy bár a tervek elkészültek, támogatás hiányában nem épülhet meg a Battonya és a romániai Pécska közötti mezőgazdasági út, amelyen a 7,5 tonna feletti járművek előtt is megnyílt volna a határ. 2010-től ugyanis a battonyai határátkelőn életbe lépett a 7,5 tonnás súlykorlátozás.
Egy nagybánhegyesi kisvállalkozás savanyúságokkal van jelen a román piacon. Két-három partnerrel állnak üzleti kapcsolatban. Mile Ferenc savanyító üzemet működtet: káposztát, uborkát, paprikaféléket, dinnyét savanyítanak, vegyes vágottat készítenek. Az elmúlt évtől Romániába is szállítanak, a régióban kevesen foglalkoznak az élelmiszer-feldolgozás ezen ágával.
A mezőhegyesi cég bízik a kedvező fordulatban
Dél-Békésben kevés ipari vállalkozás működik, azok közül is alig akad, amelynek a határon túl gazdasági kapcsolata lenne. A Mezőhegyesi Fémipari Kft. ezen cégek egyike. A társaság tizenkét dolgozót foglalkoztat.– Egy romániai céggel állunk kapcsolatban, engedélyköteles flexibilis gáztömlőt exportálunk. A kapcsolatunk lassan másfél évtizedes múltra tekint vissza, mára esősen visszaesett a megrendeléseik aránya – mondta Jeszenka Zoltán ügyvezető.
A kft. és román partnere üzleti kapcsolatának csúcspontja 2005–2006-ra tehető. Akkor
14–15 millió forint volt az exportjuk, ami mostanra 2 millió forintra zsugorodott.
– Ennek oka, hogy az uniós csatlakozásuk után Romániában is megvetették a lábukat a multik, illetve az ottani hatósági előírások sem kedveztek nekünk. A legfőbb ok pedig a válság, de ennek a 2 millió forintos bevételnek is örülök. Így jelen lehetünk a román piacon, rendelkezem információkkal az ottani helyzetről. Bízunk abban, hogy a meglévő kapcsolatunk esetleg újakat is generálhat.
– Egy romániai céggel állunk kapcsolatban, engedélyköteles flexibilis gáztömlőt exportálunk. A kapcsolatunk lassan másfél évtizedes múltra tekint vissza, mára esősen visszaesett a megrendeléseik aránya – mondta Jeszenka Zoltán ügyvezető.
A kft. és román partnere üzleti kapcsolatának csúcspontja 2005–2006-ra tehető. Akkor
14–15 millió forint volt az exportjuk, ami mostanra 2 millió forintra zsugorodott.
– Ennek oka, hogy az uniós csatlakozásuk után Romániában is megvetették a lábukat a multik, illetve az ottani hatósági előírások sem kedveztek nekünk. A legfőbb ok pedig a válság, de ennek a 2 millió forintos bevételnek is örülök. Így jelen lehetünk a román piacon, rendelkezem információkkal az ottani helyzetről. Bízunk abban, hogy a meglévő kapcsolatunk esetleg újakat is generálhat.-->
