Városnyi energiát fogyasztanak az adatközpontok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy McKinsey által készített kutatás szerint – amely során 70 adatközpontot és 20 ezer szervert vizsgáltak meg – jelenleg az adatközpontoknál nagyjából az áramfelvétel mindössze 6-12 százaléka köthető számítási folyamatokhoz, (a többi a használaton kívül lévő gépek készenlétben tartására megy el) miközben ez az arány elméletileg akár a 96 százalékot is meghaladhatná. A felmérés tanulsága alapján bár a hasznos fogyasztás természetesen vállalatonként igen eltérő, a 25 százalékot rendkívül ritkán éri el.
A The New York Times szerint egyébként a digitális raktárak világszerte harmincmilliárd watt energiát használnak fel, ami nagyjából harminc atomerőmű kibocsátásával egyenértékű, miközben egy adatközpont áramfogyasztása egy közepes méretű városénak felel meg. A legnagyobb felhasználó természetesen az Egyesült Államok 25-30 százalékos részesedéssel, míg az egyes vállalatok közül a lap szerint a Google ilyen létesítményei 300, a Facebook központjai pedig 60 millió wattot fogyasztanak.
Bár az amerikai lap következtetései nem sok jóval kecsegtetnek, s az adatközpontok energiafogyasztásának és pazarlásának további dinamikus növekedését vetítik előre, ezzel számos szakértő nem ért egyet. Sőt, több ágazati elemző szerint a következő években a teljes IT-szektor egyik legnagyobb kihívása lehet a digitális raktárak energiafelhasználásnak optimalizálása.
A szakemberek többségének ilyen irányú vélekedését az adatközpontok szerepének átalakulásával magyarázza. Miközben ugyanis korábban elsősorban a végső felhasználóknak különböző szolgáltatásokat nyújtó, online cégek bővülése hajtotta a tárolási kapacitások gyarapodását, addig a közelmúltban megerősödött a felhő alapú szolgáltatások egy másik ága, amelynek a kiadások lefaragására törekvő vállalatok az elsődleges célcsoportja, s amely esetében így már az energiafogyasztás is meghatározó szerepet kaphat. Mivel a cloud computing jelenlegi, vállalati térnyerésének részben épp a gazdasági válság nyomán kialakult költségcsökkentő programok adtak hatalmas lökést, a vevők részéről logikus elvárásnak tűnik, hogy a szolgáltatók minél hatékonyabban működjenek, s ez alól természetesen az adatközpontok sem képezhetnek kivételt.
Ezzel az állásponttal ért egyet Szabó Gábor, a T-Systems Magyarország adatközponti infrastruktúráért felelős vezetője is, aki szerint mivel az adat villamos energiából táplálkozik, így az adatközpont lényege az energia-adat transzfer minél hatékonyabb biztosítása. A szakember úgy véli, hogy a világ nagy internet-alapú vállalatait is ez a felismerés veheti rá arra, hogy a villamos energia előállításával együttes vertikálisan integrált adaterőművekben gondolkozzanak. Hazánk versenyképessége ugyan földrajzi viszonyaink miatt a globális versenyben korlátozott, azonban a kiváló távközlési kapcsolatok, és az iparági szakértelem lehetővé teszi, hogy a regionális versenyben élen járjunk.
Szabó Gábor jelezte: éppen ezért a T-Systems is ezekeket a kihívásokat, illetve az ezeknek való megfelelést helyezte adatközponti stratégiájának központjába. A cégnél az elmúlt két esztendőben felmérték az összes energiafogyasztással kapcsolatos tényezőt, s egyedülálló módon a legújabb ISO 50.000 szabvány auditált keretébe rendezték, s megduplázták a korábbi mérőpontok számát is, annak érdekében, hogy a teljes ügyfélkör esetében pontosan, kilowattórában legyenek képesek mérni az energiafelhasználást. Mindez azért is kedvező, mert a rendszer kiépítését követően a társaság – az „energia cloud”-nak nevezett üzleti modell révén – a mért adatok alapján a fogyasztás arányában számolhatja el a szolgáltatási díjat, ez pedig a cég reményei szerint az ügyfelek számára is vonzó lehet.
Az infrastruktúráért felelős vezető hozzátette: a fejlesztési folyamat következő állomása az adatközpont gépészeti rendszereinek átépítése, cseréje lesz. Ezzel a társaság célja, hogy tovább javítsa energia-hatékonyságát, ami a szakértő szerint a jövőben komoly versenytényező lesz a szektorban, s így T-Systems számára, ha időben lép, versenyelőnyt jelenthet.
Mindez egyébként már azt is jelzi, hogy az energiahatékonyság, mint igény az adatközponti berendezések piacát is átalakíthatja, sőt, a legfrissebb ágazati adatok alapján ez a folyamat már meg is indult. Bár a vállalati szektor kereslete a közelmúltban inkább az olcsóbb szerverek irányába tolódott el, a teljes piacon mégis érezhetően növekedett az igény a drágább, nagyobb kapacitású, de alacsony energiafogyasztású és helyigényű készülékek iránt, amit elsősorban a cloud szolgáltatást nyújtó társaságok keresnek.
Régiós sajátosságok
Bár az adatközpontok szolgáltatásai iránt világszerte dinamikusan nő a kereslet, az egyes régiókra jellemző trendek között már jelentős különbségek vannak a Gartner friss összeállítása szerint. A piackutató felméréséből kiderül például, hogy igen komoly eltérés mutatkozik az Egyesült Államok, illetve Európa között az informatikai kiszervezés mértékében, s érdekes módon ebből a szempontból a tengerentúli vállalatok az óvatosabbak: esetükben a teljes outsourcing aránya mindössze 42 százalék szemben az európai nyolcvannal. A magyar piac legfontosabb sajátossága ágazati szereplők tapasztalatai alapján, hogy a hazai vállalatok nem igazán kedvelik, ha adataikat külföldi adatközpontban tárolják, ez pedig alapvetően az itthon is jelentős kapacitással rendelkező felhőszolgáltatóknak kedvez.
Szakértők szerint ráadásul egyelőre semmi nem utal arra, hogy a folyamat a jövőben jelentősen lelassulna. Az IDC előre jelzése alapján 2015-ben globálisan már a 7910 milliárd gigabyte-ot is elérheti az előállított adat mennyisége, ami azt jelenti, hogy fél évtized alatt ismét hat és félszeres lehet a növekedés.
A prognózis alapján egyébként a következő tíz esztendőben a szerverek száma tízszeresére, az adatközpontokban kezelt adatmennyiség az ötvenszeresére fog nőni, míg a digitális raktárakban a jelenleginél hetvenötször több fájlt tárolhatnak majd. -->
